Budapesten a helyzet nagyrészt változatlan – több kormányzati forrásunk is így értékelte a helyi önkormányzatról szóló törvény fővárost érintő paragrafusait. Az éles politikai harcok mentén megmaradt a húsz éve bebetonozott, kétszintű – kerületi és központi – igazgatás, igaz, új munka- és feladatmegosztással – írja a Magyar Hírlap.
A december 19-én elfogadott, helyi önkormányzatokról szóló törvény kapcsán a legnagyobb feszültség Budapest közigazgatási rendszere miatt alakult ki a Fideszben. A sarkalatos szabályozás előkészítő fázisában még több elképzelés vetélkedett egymással. Az első szerint kizárólag a Fővárosi Önkormányzat maradt volna meg, a kerületek helyett lényegesen kisebb jogkörű, a fővárosnak alárendelt elöljáróságokat irányzott elő a tervezet. Eszerint megszüntették volna a kerületeket, és igazgatási kirendeltségeket hoztak volna létre. Erre hasonlított a „City-koncepció”, amely lényegesen csökkentette volna a kerületek számát. Egy belső kerületekből álló városmag, a külső kerületek pedig különálló városrészt alkottak volna.
A minta ezekhez a tízmilliós New York lett volna, amelyet polgármester irányít, és mindössze öt nagy kerületre tagozódik, de itt nincsenek önkormányzatok. Az egyes kerületek elnököt választanak, aki csak a rá szignált költségvetés felhasználásáról dönt.
Úgy tudjuk, a Belügyminisztériumban a New York-i mintájú átalakítást találták hatékonyabbnak a kétszintű – kerületi és fővárosi – városvezetéssel szemben. Erre az volt a szakmai ellenérv, hogy egy kétmilliós várost lehetetlen egy központból irányítani, a feladatok annyira szerteágazók, és területileg is olyan kiterjedt Budapest, hogy a kerületi közigazgatási központokról nem lehet lemondani. Később egyre több jel mutatott arra, hogy az első két változat keresztülvihetetlen. A huszonhárom kerületi polgármester egyértelműsítette, elfogadhatatlan számukra „az erős főváros, gyenge kerületek” rendszere. Emlékezetes, a politikai nyomásgyakorlás része volt a Budapesti Önkormányzatok Szövetségének (BÖSZ) megalakítása is.
A politikai feszültségek miatt felmerült, inkább egy Budapest-törvényben, és ne a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglalkozzanak a fővárossal. Aztán ezt a tervet elvetették, hiszen a január elsejétől életbe lépő alaptörvénnyel harmonizáló sarkalatos törvények közül a fővárosi szabályozás nem maradhatott ki.
Az önkormányzati törvény december 19-i elfogadása után maradt tehát a kétszintű városvezetés, központi és kerületi feladatokkal. Ezeket a törvényben tételszerűen felsorolják. A fővároshoz tartozik a közvilágítás, a köztemetők, a kéményseprő-szolgáltatás, az útfenntartás. A főváros látja majd el a helyi közösségi közlekedési feladatokat, a parkolásgazdálkodás kereteinek meghatározását, az ivóvízellátást, a szennyvízelvezetést, a távhőszolgáltatást és a hulladékgazdálkodást is. „Központi” hatáskör lesz a környezetvédelem, a vízgazdálkodás, a vízkárelhárítás, a honvédelem, a polgári védelem és a katasztrófavédelem is. A főváros ellenőrzi majd a helyi adókkal kapcsolatos feladatokat, a gazdaságszervezést és -fejlesztést, a kulturális szolgáltatásokat. Hozzá tartozik a világörökség védelme és a hajléktalanellátás is.
A kerületek feladatai közül kiemelkedik az egészségügyi alapellátás, így a háziorvosi, gyermekorvosi, fogorvosi alapellátás, az ügyeleti és védőnői ellátás, a bölcsődék, az iskola-egészségügyi alapellátás. A kerületek feladata lesz az óvodai, a szociális ellátás, a parkolók üzemeltetése. Hozzájuk tartozik a helyi közművelődés támogatása, a lakásgazdálkodás, a helyi adóval kapcsolatos feladatok. Emellett a sportért, az ifjúsági ügyekért, a helyi közbiztonságért s a nemzeti és etnikai kisebbséggel összefüggő feladatokért lesznek felelősek.
Fontos paragrafus az is, hogy helyi adó bevezetésére a fővárosi és a kerületi önkormányzat is jogosult, azzal a megkötéssel, hogy a kerületi önkormányzat nem vezethet be olyan adót, amelyet a főváros már kivetett.
Hogy volt régen...?
