Szegednek és Debrecennek hozhatna nagy hasznot a budapesti olimpia, de rajtuk kívül azok a vidéki helyszínek lennének előnyben, amelyek közel vannak a fővároshoz.
A közvetlen olimpiai fejlesztések 95 százalékát Budapesten hajtanák végre, a jegyek 73 százalékát fővárosi versenyekre adnák el – derül ki aNépszabadságbirtokában lévő olimpiai hatástanulmányból. A vidéki városok közül Szegedre és Debrecenre hárulna a legnagyobb szerep.
A Népszabadság összeállítása szerint a tanulmány is jelzi: ugyan szinte az egész országból vonnának be városokat az olimpiarendezésbe, a központ egyértelműen Budapest maradna. A hatástanulmány készítői a lehetséges helyszínek közül Székesfehérvár (birkózás, cselgáncs), Göd (golf), illetve Dunakeszi (lóverseny) előnyeként is azt emelik ki: nagyon közel van a fővároshoz.
Míg a közép-magyarországi régió, amely az olimpiai események (és így a kapcsolódó fejlesztések) elsöprő többségének helyszíne lenne, az Európai Unió átlagánál fejlettebb térség, Észak-Magyarország és Dél-Dunántúl a közösség legrosszabbul teljesítő régiói között van. Ugyanakkor éppen e két területre jutna a legkevesebb figyelem. A Dunántúlon a Balatontól délre egyetlen eseményt sem rendeznének, míg Északkelet-Magyarországra kizárólag futballmeccsek jutnának azzal a megkötéssel, hogy az amúgy is megépülő diósgyőri stadiont ne kelljen továbbfejleszteni.
A középső országrész mellett a nyugati térség is viszonylag nagy szerepet kapna. Győrben lennének az asztalitenisz-versenyek, Veszprémben a taekwondo- és tollaslabda-vetélkedők, míg az új székesfehérvári csarnokba vinnék a birkózást és a cselgáncsot.
Kelet-Magyarország két nagyvárosa sokat nyerhetne az olimpiával: Debrecen a kosárlabda- és a futballmérkőzéseken kívül a strandröplabda- és a tornaversenyek házigazdájának is bejelentkezett, Szegednek pedig kézilabda-találkozók mellett az evezés és a kajak-kenu jutna. A tanulmány alapján az eladott jegyek 8 százaléka szegedi eseményekre szólna. Debrecenre 6 százalék jutna, míg a főváros a tikettek 73 százalékával számolhatna. Ám nem ez a legtöbbet mondó főváros–vidék adat. Hanem az, hogy az olimpiával közvetlenül összefüggő fejlesztések 95 százaléka Budapesten valósulna meg. Az összes beruházásnak pedig a kétharmada jutna a fővárosra.
Egy esetleges szociálisbérlakás-program kedvezményezettje egyértelműen Budapest lenne, hiszen csak az olimpiai falu 17 ezer embernek adna otthont, a városban szétszórt médiafalvak további 26 ezernek. A vidéki helyszíneken viszont nem épülnének otthonnak alkalmas ingatlanok, csak a kollégiumokat fejlesztenék.
Hogy volt régen...?
