Hat év alatt csaknem négyszeresére nőtt a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott iskolák száma, 12 ezer gyermeket tanítanak – írja a Magyar Idők.
Hat év alatt csaknem négyszeresére nőtt a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott iskolák száma: amíg 2010-ben 3100, addig mára körülbelül 12 ezer gyermek tanulhat nemzetiségi önkormányzat által fenntartott intézményben – tudtuk meg az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkárától. Fülöp Attila elmondta: a kisebbségi önkormányzatoknak juttatott állami támogatás mértéke is jelentősen, hozzávetőlegesen két és félszeresével nőtt. Ebből a pénzből finanszírozhatnak különböző programokat vagy éppen a gyermekek táboroztatását – tette hozzá. A politikus hangsúlyozta: a 13 őshonos, államalkotó nemzet együttélése a Kárpát-medencében évszázados múltra tekint vissza, s velük teljes a magyarság, a magyar identitás. Történelmi példákra is hivatkozva elutasított minden olyan kirekesztő nézetet, amely szerint a hazai svábok, ruszinok, románok vagy a többi nemzetiség ne lenne hűséges és fontos támasza, alkotórésze a magyarságnak, Magyarországnak.
Fülöp Attila arra is kitért, hogy a határainkon kívül élő nemzetek, azaz a Kárpát-medence valamennyi népe, az időről időre fellángoló viták dacára egy sorsközösséget alkot, amelyet a közös történelmi múlt mellett a keresztény kultúra is összeköt. Ennek tudatosítását a térség jövője szempontjából is kiemelkedően fontosnak tartotta, mivel Kelet és Nyugat nagy államalakulataival szemben a Kárpát-medence népei csak összefogva érvényesíthetik érdekeiket. Emlékezetes: a helyettes államtitkár a napokban jelentette be egy nemzetiségi konferencián, hogy a kormány 15 millió forinttal támogatja a Debrecenben épülő ruszin görögkatolikus kultúrházat. Ugyanott az egyházak identitásőrző szerepét idézve azt is megjegyezte, hogy a nemzetiségek között a többségi társadalmat is meghaladó, 70 százalék fölötti a vallásos emberek aránya.
Hogy volt régen...?
