Úgy tűnik, ebben a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek is egyetértenek.
Folytatódtak a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek, illetve a kormány részvételével zajló háromoldalú bértárgyalások, október 12-én szerdán összeült a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), hogy többek között a jövő évi bérekről is tárgyaljanak. Mielőtt rátértek volna a bérek kérdésére, közösen áttekintették a jelenlegi gazdasági helyzetet és kilátásokat.
Cél a bérek reálértéknek megőrzése közös szerepvállalással
A bértárgyalás témájában elhangzott, hogy lejár a 2016-ban kötött hatéves bérmegállapodás, helyette egy új rendszert kell kialakítani, amelyben a gazdaságnövekedési és inflációs előrejelzéseket továbbra is figyelembe kell venni. A munkáltatói oldal hangsúlyozta, a válság a VKF mindhárom oldalát érinti – a kormányt, a munkaadókat és a munkavállalókat is –, a megoldásban is mindhárom szereplőnek együtt kell működnie. Úgy gondolják, hogy a lakossági és a vállalkozói rezsin túl a minimálbér megfelelő emelésében is szerepet kell vállalnia az államnak, ahogy ez a hatéves bérmegállapodás éveiben, 2017–2022 között is történt. Mint Perlusz László fogalmazott, mindhárom szereplőnek meg kell tennie mindent, hogy a bérek reálértéke a lehető legkevésbé sérüljön.
Az idén év elején kis híján 20 százalékkal emelkedett a minimálbér – az idei infláció pedig éves szinten várhatóan 14–15 százalék körül lehet, a gazdaság pedig 3–4 százalékot növekszik. Az a kérdés, hogy jövőre milyen inflációval és GDP-növekedéssel számolunk, a reálérték megőrzését milyen béremeléssel tudják megtámogatni a munkaadók, illetve milyen tehercsökkentést tud mellé tenni a kormány például a munkáltatói vagy a munkavállalói adó- és járulékterheknél, illetve a cafeteriánál, persze a költségvetési szempontok figyelembevételével – mondta. A VOSZ szerint olyan rendszert kell felépíteni, amely mindhárom szereplőnek vállalható.
Hogy volt régen...?
