Az elmúlt közel három évtizedben némileg javult a budapesti zöldfelületek kiterjedésének aránya és egészségi állapota, legalább is a zöldfelület-intenzitás mutató szerint. Ez nagymértékben a felhagyott, használaton kívüli területek invazív növények általi spontán cserjésedésének, erdősülésének, illetve a meglévő vegetáció erősödésének köszönhető, ugyanakkor jócskán történtek olyan területhasználati változások is, amelyek a zöldfelületek csökkenését okozták.
Az idei nyár időjárási szélsőségei még egyértelműbbé tették, hogy a klímaváltozás megfékezését szolgáló intézkedések mellett a már elkerülhetetlen változásokra való felkészülés is egyre sürgetőbb feladat. Magyarországon elsősorban a sorozatos hőhullámok keserítették meg az életet, különösen az ország népességének közel háromnegyedét kitevő városlakókét, mivel a városi hősziget-hatás a belvárosi, sűrűn beépített területeken több fokot rátesz az amúgy is nehezen viselhető hőségre. A városi zöld- és vízfelületek ugyanakkor képesek jelentősen csökkenteni a felszíni hőmérsékletet, segítik a levegő megtisztulását és közérzetjavító hatásúak, ezért a klímaadaptációban a zöldfelületek értéke jelentősen megnő.
A városi hősziget-hatás itthon Budapesten érinti a legtöbb embert, ezért érdekes lehet néhány szemléletes ábra segítségével áttekinteni, hogy is áll a főváros a zöld- és vízfelületekkel. Ehhez Budapest legutóbbi, 2019-2020-as környezeti állaportékelését hívjuk segítségül. Fontos kiemelni, hogy a helyzetet nem ritkán több évtizedes, ciklusokon átívelő folyamatok alakítják a jelenlegire, és a lakosság, különféle szervezetek, az önkormányzatok, valamint az állam egyaránt befolyásolja.
Hogy volt régen...?
