teljesVilágunk teljesítményorientált, így van ez a közigazgatás területén is, ezért egyre fontosabb a teljesítmény fokozása. Ha ez sikerül, az jó az adófizetőnek, jó a vezetőnek és a munkavállalónak is, de ehhez a célt világosan kell kitűzni, meg kell tervezni az odavezető utat és meghatározni ehhez, kinek mit kell hozzáadni - jelentette ki Hónig Péter, a szervezeti kultúrák fejlesztésének szakértője a RádióOrientben.

A teljesítményt a közigazgatásban éppúgy lehet mérni, mint az élet más területein. A jó működéshez először a célt kell kitűzni és pontosan meg kell tervezni, hogyan tudunk oda eljutni és ehhez az ott dolgozóknak mit kell hozzáadni. Ha a munkavállaló esetleg nem tud valamit akkor meg kell adni a lehetőséget, hogy azt megtanulja, mert csak így tud hatékony lenni. A hatékonysághoz fontos, hogy célirányos legyen a munka, különben feleslegesen dolgoznak többet.

A közigazgatásban ha jobb teljesítménnyel készül el valami, az jó az adófizetőnek, mert magasabb értéket kap vagy olcsóbban jut hozzá a szolgáltatáshoz. A vezetőnek is jó, mert van sebességmérője, tisztában van a rendszer működésével és időben be tud avatkozni a teljesítésbe, mert a célokat úgy kell elérni, hogy ne legyen csúcsra-járatás. Az ugyanis hosszú távon nem működik, alacsonyabb, egyenletes teljesítménnyel lehet jól végezni a feladatokat- állítja a szakértő. A munkavállalónak szintén jó, mert tudja, hogy mit miért csinál és milyen irányban mennek a dolgok. Fontos a jó utasítás, mert különben a dolgozó motiválatlan és ösztönözni is kell a jó teljesítményre. A résztevékenységeknek pedig egymásra kell épülni.

A hatékony és jó működéshez azonban elengedhetetlen, hogy a vezetők világosan adják ki az utasításokat. Súlyos hiba, ha a vezető nem engedi kérdezni a beosztottat és csak továbbítja a feladatot. Első lépés, mint Hónig Péter elmondta a tervezése és kijelölése a feladatnak, aztán jöhet a követés. Nézni kell, hogy halad előre a folyamat és ha kell időben közbe kell avatkozni. Ő negyedévente megkérdezi a vezetőit, ki mit akar csinálni a következő negyedévben, ezt dokumentálják és a következő alkalommal visszatérnek rá. Egyszer lehet késni valamilyen okból a vállalt feladattal, de kétszer már nem, mert akkor rosszul mértek fel valamit- hangoztatta Hónig. Fontos, hogy a javadalmazásban is megjelenjen az értékelés, ha eléri a kitűzött célt ,azt honorálni kell, ha pedig túlteljesíti akkor meg kell vele osztani az elért plusz eredményt. Tudni kell a mozgóbér nem jár automatikusan, csak ha hozza az elvárt teljesítményt a dolgozó- emlékeztet a stúdió vendége.

A szervezetben fontos a főnök és a beosztott közti viszony is, mely meghatározza a működést. Amikor kész a cél és a tervezet, biztosítani kell a személyeket a feladathoz. Itt a leggyakoribb hiba, amikor a munkaköri leírást igazítják az emberhez, holott pont fordítva kellene történnie és a feladathoz a megfelelő embert kiválasztani. Sokszor vesznek fel többlettudással rendelkezőket, mint amit a feladat megkíván és így nem kapja meg azt a bért a dolgozó, ami a végzettsége szerint megilletné, akkor az illető előbb-utóbb elmegy. Ha azonban a szervezet optimális, akkor találnak neki plusz feladatot, de a legjobb munkatárs az, aki maga keresi mit tudna még elvégezni- állítja a szakértő.

A dolgozó teljesítménye változó, a kezdeti lelkesedés és a betanulás után a teljesítmény fokozódik, de utána jöhet a stagnálás. Pedig jó lenne a folytonos fejlődés, amit mindig lehet apró lépésekkel fokozni, mint a sportban, ahol olyan rekordok születnek, amire pár éve még nem is gondolhattunk és ez igaz más területre is- figyelmeztet a Rádió Orient vendége. Előfordulhatnak mélypontok is, amikor visszaesik a dolgozó teljesítménye, akkor azt pozitív emberi magatartással segíteni kell, ez nem kerül pénzbe sem, csak hozzáállás kérdése.

Összegezve: a SMART célokat be kell tartani, vagyis specifikus, mérhető, elérhető és fontos legyen, tartható időhatárokkal. A változtatásokat ha a vezetők, akik csak az irodában ülnek úgy indítják, hogy nem egyeztetnek a munkatársakkal és nem mérik fel, hogy képes-e rá a szervezet, akkor nagy hibát követnek el. Itt először jön az ellenállás, majd a felismerés és a pánik, nos az a vezető, aki ezt a lefelé vezető utat áthidalja, ő lesz a sikeres vezető. Mert akkor rögtön a felfelé vezető út következik és elvégzik az átalakítást- szögezte le a téma szakértője.

Hirdetés