Jelentősen bővítené a budapesti távhőszolgáltatást a Főtáv, amely rövid távon akár 10 ezer lakást is bevonhat a rendszerébe - hangzott el a vállalat „Kéménymentes város, kéménymentes belváros” című projektismertető konferenciáján. Az EU támogatja az ez irányú fejlesztéseket, ehhez azonban szükség van az önkormányzatok és az állam támogató hozzáállására is.
"Kényelmes, mert 98 százalékos rendelkezésre állása van a rendszernek, így nem fordulhat elő, hogy karácsony estéjén elmegy a fűtés, mert tönkrement a gázkonvektor. Ráadásul, mivel nincs tüzelőberendezés a felhasználónál, ezért nincs tűz, robbanás és szén-monoxid veszély sem" - emelte ki a cégvezető. Szerinte éppen ezért nem meglepő, hogy világszerte népszerű a távfűtés, Koppenhágában például a lakások 98 százaléka van ide bekötve.
Itthon pedig évente 30 MW-nyi bővülést könyvelhet el a Főtáv, ami másképp fogalmazva egy kaposvárnyi méretet jelent. Ennek is köszönhető, hogy tavaly a cég már elérte a 44,4 milliárd forintos árbevételt, miközben 1,2 milliárdos üzemi és 1,1 milliárdos adózott eredményről számolhattak be. Mindezt egyébként úgy érte el, hogy hosszú évek után tavaly ismét nőtt a lakossági és az üzleti ügyfeleinek a száma – ez 2017 végén összesen 243 692 főt jelentett.
Néhány éven belül a fő célkitűzése a cégnek az, hogy a teljes belvárost (a V., VI., VII., VIII. kerületet) be tudják vonni a távhőrendszerbe. Ezt egyébként évek óta tervezi a Főtáv, a tervek szerint legalább 10 ezer lakást kapcsolnának be a rendszerbe, amivel 6400 tonnával kevesebb szén-dioxid kibocsátást lehetne elérni. „Amennyiben pedig ez megvalósul, úgy Budapest elfelejtheti a szmogriadót" – tette hozzá Mitnyan, aki egyből hozzátette: a megvalósításhoz fontos lenne, hogy a fővárosi önkormányzat is támogassa a terveket, például azzal, hogy kötelezővé teszi a távhőhöz való csatlakozást. A környezetvédelem felé való nyitást segíti az is, hogy milliárdos beruházással egy 20-40 MW-nyi kapacitású biomassza erőművet épít a Főtáv a harmadik kerületben az Észak-budai fűtőmű területén és Kőbányán is, de épülne hulladékégető is, ezzel is csökkentve a gáz szerepét (jelenleg 90 százalék felett) a budapesti hőszolgáltatásban.
Elérhető a kötelező távhőszolgáltatás?
Az EU-val szemben vállalt kötelezettség, hogy 2030-ig 40 százalékkal csökken Magyarország emissziókibocsátása, miközben 27 százalékra nő a megújuló energia részaránya az energiamixben. Ebbe a vállalásba kiválóan illeszkedik a Főtáv kéménymentes belváros terve, az eddig szigetszerűen működő távhőszolgáltatások összekötése, illetve a Főpolgármesteri Hivatal távhőre kötése is - mondta Bondar Klára, a Főtáv jogi főosztályvezetője, aki szerint ide tartozik a távhőfejlesztésre kiszemelt területek jövőbeli kijelölése is.
Bondar elmondta azt is, hogy a magyar szabályozást több uniós irányelv is befolyásolja: a 2012/27/EU irányelv szerint például a lakóövezeteket és a termelési folyamataik során hőt fogyasztó ipari üzemeket csatlakoztatni kell a helyi távfűtés/távhűtési hálózatra, de kiemeli azt is, hogy a közintézmények példamutató szerepet mutassanak a területen. Az irányelv elvárja azt is, hogy a szolgáltatás energiaigényét minél nagyobb arányban megújuló energiából fedezzék.
Európa szerte már vannak jó példák, £ód¼-ban például városszerte kötelező a távhő igénybevétele, Rotterdamban pedig egyes zónákban kötelező ez. Londonban is kötelező, a kivételt itt csak az jelentheti, ha a távhőnél környezetvédelmi szempontból hatékonyabb megoldást alkalmaznak – mondott néhány példát a Főtáv jogi főosztályának vezetője.
És hogy ezen kívül milyen módszert enged az uniós irányelv? Ilyen lehet az adópolitikai ösztönzés, a szén-dioxid terhelési díj, vagy éppen az új építésű ingatlanokra vonatkozó tervezési szabályok alakítása. Bondar szerint ez utóbbi a legfontosabb, hiszen ilyenkor már az építkezés megkezdése előtt el lehet kezdeni a tervezést.
Hídon át hoznák a hőt Pestre
A távhő immár a negyedik generációját éli, amely először 1880-ban, New York-ban épült ki - mesélte Orbán Tibor, a Főtáv műszaki vezérigazgató-helyettes. A szakember pozitív élő példaként Bécset hozta fel, ahol korábban szigetszerűen működött a távhőrendszer, ám ezt az évek során összekötötték és létrejött egy egységes rendszer. „A város közepén van egy hulladékégető is, ami nem szennyezi a levegőt, nem is tüntet ellene senki, mégis segít abban, hogy például ott olcsóbb a távhő, mint Budapesten" – emelte ki Orbán.
A budapesti távhő néhány számban:
- 243 692 lakossági ügyfél
- 1789 nem lakossági ügyfél
- 37 millió légköbméter fűtött légtér
- 4 096 hőközpont
- 2 200 MW beépített hőkapacitás
- 650 MW kapcsolt villamos kapacitás.
„A jelenlegi rendszerben problémát okoz, hogy a távhőszigetek egyelőre nincsenek összekötve, a különálló szigeteket hővel ellátók pedig monopolhelyzetben vannak, hosszú távú szerződésekkel, így nincs versenyhelyzet" - emelte ki Orbán, aki szerint ezért magas a fogyasztói teher, illetve nehézkes a piacbővítés a Főtáv számára. A távhőrendszer nem tudatos városfejlesztés során alakult ki, hanem ahol lakótelepek épültek, oda telepítettek egy távhőrendszert is - magyarázta az okokat a szakember.
A jövőben azonban összekötnék ezeket a rendszereket, így például cél a belváros elérése is, ahol jelenleg egyáltalán nincs távhő. Ennek keretében például egy 0,6 méter átmérőjű vezetékpárt vezetnek át a budairól a pesti oldalra az Erzsébet hídon át, hogy 2018-ban az V. kerületben is megkezdődhessen a távhőszolgáltatás. Csak ez a projekt egyébként 4,9 milliárd forintjába kerül a Főtávnak. Ez a remények szerint mintegy 30 MW-nyi fogyasztói potenciállal bővíti a Főtáv portfólióját.
Ugyancsak fontos célkitűzés a Dél-Buda és Észak-Pest összekötése 2019-ben, magyarán Kelenföldről vinnék a távhőt a belvárosba, míg a belső kerületek északi részeit az újlipótvárosi rendszerrel kötnék össze. A következő években pedig több további fejlesztést is végrehajtanának - többek közt Városliget új intézményeinek távhővel való ellátottsága, váralagúti távvezeték, Alkotás és Soroksári úti ellátóvezeték, illetve a Csepel-Kelenföld-Kispest hőkörzeteinek összekapcsolása - annak érdekében, hogy végül egy teljesen összekötött rendszer jöjjön létre, ezáltal ugyanis elérhető, hogy a város bármely pontjáról bárhova lehessen távhőt szállítani - mondta Orbán, aki szerint amennyiben ez megvalósul az mintegy 80-90 millió köbméter földgáz kiváltását is jelenthetné, amely mellett 150-170 kt/év szén-dioxid-kibocsátását lehetne megspórolni. Ez azért is fontos, mert Magyarország ellen a légszennyezettség miatt uniós kötelezettségszegési-eljárás zajlik.
Napi.hu
Hogy volt régen...?
