A kormány döntése szerint eleddig példátlan, hét főbb területet érintő, átfogó fejlesztési program indul a Balaton térségben több mint 300 milliárd forintból 2020-ig. Soha ekkora nagyságú forrással nem gazdálkodott még hazánk legkedveltebb üdülőövezete – írja a Magyar Idők.
Történelmi jelentőségű pillanatnak számít a Balaton életében, hogy forrást is rendeltek az üdülőrégió stratégiai céljainak megvalósításához, amire a rendszerváltás óta nem volt példa – jelentette ki Bóka István, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) elnöke Balatonfüreden, ahol ismertették: a 2014–2020-as uniós fejlesztési ciklusban több mint 300 milliárd forint jut a balatoni térség fejlesztésére.
Vitályos Eszter, az európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár a bejelentés kapcsán úgy fogalmazott, soha ekkora nagyságú forrással nem gazdálkodhatott még az üdülőövezet, mint most. A távirati iroda tudósítása szerint azt is hangsúlyozta, a régió olyan álmai valósulhatnak meg, mint a balatoni körvasút, a bringaút fejlesztése, a Sió-zsilip és a Sió-csatorna rekonstrukciója, vagy az aktív turizmus széleskörű fejlesztése. – A beruházások helyzetbe hozzák a vállalkozásokat is – tette hozzá. Ismertette, az országban más ilyen komplex, nagy fejlesztés, mint a balatoni, egyelőre nincs. A régiónak szánt keretet az érintett szaktárcák osztják majd el, a munkát a Miniszterelnökség koordinálja a BFT bevonásával. A cél a pályázatok mielőbbi megjelentetése, amivel kapcsolatban már a jövő héten összeül egy munkaértekezlet.
Az uniós fejlesztési tervek elfogadása mellett megszavazták a 2030-ig szóló Balaton területfejlesztési koncepciót is. A döntésről szóló kormányhatározat a tegnapi Magyar Közlönyben jelent meg.
A jogszabály hét fejlesztési területhez kapcsolódóan részletesen tartalmazza a megvalósítani kívánt célokat, amelyekre összesen 288 milliárd forintot rendeltek hozzá az egyes operatív programokból. A jövőben többek között komplex szolgáltatásokat nyújtó kikötőfejlesztések, kerékpárutak építése, gyógyhelyek, borutak kialakítása, a kulturális és természeti értékek gazdasági és környezeti megőrzése és látogathatóvá tétele várható a Balatonnál. Emellett nagy hangsúlyt helyeznek a térségi gazdaságfejlesztésre és innovációra is, így például a helyi vállalkozások versenyképességének javítása, infokommunikációs fejlesztések, illetve egyebek mellett az elektromos hajózással kapcsolatos úszólétesítmények létrehozása is része a terveknek. A térségi fejlesztésben támogatást kaphatnak a jövőben az árutermelő háztáji gazdaságok, a helyi piacok, a kézműves vállalkozások, valamint a szőlő- és bortermelők.
Emellett a Balaton vízminőségét befolyásoló külső terhelések, szennyezések csökkentése, és a tó jó állapotának megőrzéséhez szükséges intézkedések megvalósítása is a célok között szerepel. A források rendelkezésre állnak az elkövetkező időszakban többek között a Hévízi-tó átfogó tóvédelmi programjának megvalósítására, a Sió-csatorna felújítására, illetve a balatoni szennyvízkezelési program megvalósítására is. Az infrastrukturális fejlesztés részeként pedig megújul a Budapest–Nagykanizsa vasútvonalon a Szántód-Kőröshegy és Balatonszentgyörgy közötti szakasz, illetve a Fonyód–Kaposvár közötti vasútvonal is. Sor kerülhet a balatonfenyvesi kisvasút felújítására és bővítésére, továbbá a második balatoni kompjárat beindítására Fonyód és Badacsony között.
Manninger Jenő, Zala megye fejlesztési biztosa szerint a Balaton fejlesztése azért is szükséges, mert a második legnagyobb turisztikai célpont az országban a főváros után. Úgy vélekedett, a meghatározott célok megvalósítása lehetőséget teremt a minőségi turizmus feltételeinek megteremtésére, fizetőképes vendégkört vonzva a magyar tengerhez.
Hogy volt régen...?
