Svájcba és Angliába is exportálunk Magyarországon tenyésztett struccot. Fiatal gazdák és önkormányzatok is belevágtak a strucctenyésztésbe – írja a Magyar Hírlap.
Egyre több önkormányzat tenyészt struccot Magyarországon. A Hajdú-Bihar megyei Tetétlenben is foglalkoznak tenyésztéssel, a közmunkaprogram támogatásából lett erre forrás. A szintén hajdúsági Monostorpályiban tavaly nyáron vettek ötven előnevelt, négyhetes struccot a Start munkaprogram révén, a karám létrehozásával és a takarmánnyal együtt ez mintegy tizenötmillió forintos támogatást jelentett – mondta a lapnak Juhász Péter, a település jegyzője. Most adják el a felnevelt struccokat élő állatként, a tenyésztést folytatják, ez munkalehetőséget jelent a közmunkásoknak. Más hajdúsági települések is fontolgatják a strucctenyésztést. Fiatal gazdák is igényelhetnek támogatást erre.
Csaknem húsz éve foglalkoznak Magyarországon strucctenyésztéssel. A Szegedi Tudományegyetem mezőgazdasági karának adjunktusa, Benk Ákos a lapnak elmondta: akkoriban nem kevesen azért vágtak bele a tenyésztésbe, mert az állat igénytelen, lucernát, szemes takarmányt is eszik, bírja a hideg telet is. A száz-száztíz kilós strucc húsa értékesíthető, tojása huszonöt tyúktojásnak felel meg, bőre pedig vetekszik a krokodil bőrével, tartóssága miatt drága cipőket és táskákat készítenek belőle.
Az óránkénti hetven kilométeres sebességre is képes strucc combhúsa az értékes falat, ami harminc-harminckét kilogrammot nyom – mondta a lapnak Boros Miklós hajdúnánási strucctenyésztő. A sztéknek való felsőcomb termelői ára négyezer forint körül mozog, az alsócombból főként pörköltet, gulyáslevest készítenek, ennek termelői ára mintegy kétezer-ötszáz–háromezer forint. Angliában a felsőcomb kilója az áruházláncokban tízezer forintnak megfelelő fontba kerül. Hozzáfűzte: az utóbbi öt-hat évben megduplázódott a strucchús iránti kereslet Nyugat-Európában, Svájc az egyik fő fogyasztó, de Angliában, Németországban, Franciaországban, Olaszországban is az elit kedvelt csemegéje. Magyarországon egyes éttermekben és szállodákban találkozni struccból készül ételekkel. A strucc vörös hús, úgy kell elképzelni, mint egy marhabélszínt, magyarázta Boros, magas a vastartalma, koleszterin- és zsírszegény és ízletes.
Egyébként az állat belsőségei, szíve, zúzája, akár kétkilós mája már jóval olcsóbb, ahogyan a nyakhúsa is, de kereskedelmi forgalomban nemigen lehet látni ezeket itthon. Az európai strucctenyésztőknek Dél-Afrika jelent konkurenciát, főként az utóbbi hat hónapban, dömpingáron árasztotta el a nyugat-európai piacokat, feleannyiba kerül az afrikai strucchús kilója, mint a magyaré, igaz, ott több száz hektáros szavannákon tenyésztik őket.
Boros Miklós is exportált strucchúst Angliába és Svájcba, de az afrikai dömpingáru miatt a kivitel időlegesen szünetel. Egyébként Hajdúnánáson van az egyetlen olyan vágóhíd Magyarországon, amelynek uniós működési engedélye van strucc vágására. Boros, a több száz magyarországi tenyésztő egyikeként két hektáron foglalkozik a futómadarakkal, volt olyan év, hogy hétszáz-nyolcszáz strucca is volt. A napos strucc ára húsz-huszonötezer forint, az előnevelt, négyhetesé harminc-negyvenezer forint. Évente háromszáz-négyszáz struccot vágat le tíz-tizenkét hónapos korukban. Élő állatként is felvásárolják a madarat olasz és cseh kereskedők.
Boros sajnálja, hogy – bár szó volt róla – az állattartó telepek korszerűsítésre mégsem pályázhatnak jelenleg strucctenyésztők.
Hogy volt régen...?
