A koronavírus miatt kihirdetett vészhelyzet számos rutint felszámolt, kényszerű alternatívákat teremtett. A helyi piacok bezárásával gombamód szaporodtak meg az online piacterek, ahol a termelők és a vásárlók újra egymásra találhattak. Másfél hónapnyi útkeresést követően a vidéki korlátozások végre lazultak, és a kedvelt vásárterek sorra nyitják meg kapuikat, de hogy mi lesz hosszú távon, azt még erős homály fedi. A HelloVidék utánajárt, miként érintették a tiltó rendelkezések a vidéki termelőket, és mi lehet a sorsa egy új keletű virtuális piacnak.
Amióta széles rétegek számára elérhető a kibertér és aranykorukat élik a közösségi médiaplatformok, jelentősen átformálódott az értékesítés. Manapság bárki létrehozhat magának teljesen ingyen egy olyan felületet, ahol némi marketinges vénával megtámogatva profi módon promotálhatja a termékeit, némi programozói tudással megáldva pedig saját weboldalt is összetákolhat, ha további potenciált remél az online adásvételtől. A koronavírus őket, vagyis az online térben is kereskedő termelőket kevésbé viselte meg, hiszen nem vágta el tőlük a vásárlói kör egészét egyik napról a másikra, ami viszont a csak és kizárólag a piacon értékesítő árusoknak igencsak odavágott.
Orvosolandó a problémát, heteken belül számtalan országos, regionális és helyi szintű virtuális piactér szerveződött, ami a személyes találkozás hiányát igyekezett áthidalni több-kevesebb sikerrel. Ha valaki korábban sem volt a számítástechnika híve, csak a ház elé kirakott becsületkasszában, a szomszédság és a falubéliek szájmarketingjében, netán a telefonos megkeresésekben bízhatott, hogy a portéka ne maradjon a nyakán. Holott rövid keresgélés után bőven van miből válogatni, ha az online vásárokat vesszük górcső alá; a teljesség igénye nélkül: a NAK piactere, a Nébih termelő keresője, a Falubolt, a Spájzold be! vagy a vidékről, Békésből szerveződő termelői, kereskedői piac.
Hogy volt régen...?
