Félmillió forintot is veszthetnek a képviselő városvezetők 2014-től

Több százezer forintos állásuk feladásán kell gondolkozniuk azoknak a polgármestereknek, akik parlamenti képviselők is. A végső döntés csak az anyagiakat nézve egyértelmű: jobban fizető állás az országgyűlési munka, ám így is legalább félmillióval lehetnek szegényebbek a leköszönő városvezetők. A kérdés mégsem egyszerű; sokak számára jelenthet sokat otthon közel maradni a fontos döntések meghozatalához.

A megyei jogú városok polgármester képviselőinek fizetése a friss vagyonnyilatkozatok alapján leggyakrabban 500 és 600 ezer forint közötti, a parlamenttel ellentétben milliós összeg senki polgármesteri munkájáért nem jár. Jellemzően 4-500 ezer forinttal jobban fizet a képviselőség, mint a város vezetése. Az országos trendtől Székesfehérvár, Győr és Dunaújváros tér el, az ottani polgármester többet kap a várostól, mint az Országgyűlés Hivatalától.

Az országos politikában legtöbbet szereplő városvezetők polgármesterként nem a lista első helyein állnak: a debreceni Kósa Lajos nál, valamint a Hódmezővásárhelyet és a Fidesz parlamenti frakcióját is irányító Lázár János nál csak nagykanizsai kollégájuk, Cseresnyés Péter visz haza kevesebbet, mint polgármester. A legismertebb szereplők közül Botka László , a megyei jogú városok vezetői közti egyetlen MSZP-s lóg ki a sorból, ő Szeged irányításáért havonta közel százezerrel több forintot kap, mint más városok polgármesterei.

A nagypolitikában a kormánypárt első soraiban lévő politikusok persze sokszorosan kárpótolják magukat a viszonylag gyengébben fizető polgármesteri posztért. Igaz, a képviselői fizetési lista élén a megyei jogú városok vezetői közt így sem egy országosan igazán ismert ember, a nyíregyházi Kovács Ferenc áll. Szorosan követi őt viszont Kósa és Lázár, és rajtuk kívül még nyolcan keresnek csak a parlamenti munkájukért egymillió feletti összeget.

Vadabbnál vadabb híresztelések kaptak szárnyra az elmúlt hónapokban, amióta kiderült, hogy a polgármesteri és a képviselői posztot nem lehet párhuzamosan betölteni 2014-től. Hivatalos adatok egyelőre nincsenek; információink szerint Lázár János frakcióvezető és Kubatov Gábor Fidesz-pártigazgató a télen beszélt már a jövőről a parlamentben ülő fideszes polgármesterekkel, a kormánypárt elnöksége pedig először februárban vitatta meg a témát, a miniszterelnök nélkül pedig aligha születik döntés.

A folyosói pletykák valószínűnek tartják, hogy Lázár elhagyja Hódmezővásárhelyet, és képviselő marad inkább. Az országos politika más ismert polgármestereiről, mint Rogán Antalról, Pokorni Zoltánról vagy Kósa Lajosról is az a hír terjed, hogy maradnának a parlamentben. A II. kerületi Láng Zsolt talán a legismertebb politikus, akiről már terjedt olyan hír, hogy nem kizárt, a polgármesteri pozíciót próbálná meg újra megszerezni. A legegyszerűbb helyzetben a Fidesz az olyan településeken van, ahol a polgármester nem képviselő: valószínű, hogy a pécsi Páva Zsolt, a kaposvári Szita Károly vagy épp a miskolci Kriza Ákos 2014-ben is az önkormányzati választáson próbálkozna. Az origo.hu pedig arról is írt, hogy a Fidesz elengedheti az esztergomi botrányokban elhíresült Meggyes Tamás kezét: a 2010-ben már csak a parlamentbe bejutó volt polgármester helyett a hírportál szerint Völner Pál fejlesztési államtitkár kaphatja meg az esztergomi körzetet. Érdekes lehet az egyetlen nagyvárosi szocialista polgármester, Botka László jövője is. Szeged első embere még nem nyilatkozott a terveiről, pedig a dilemmája neki lehet talán a legnagyobb. Ahogy a két 2010-es választási eredmény mutatja, Szegeden személyesen ő jóval népszerűbb a pártjáénál, azonban nemegyszer hangzott már el, hogy az MSZP-ben is nagy tervei lehetnének, amit viszont nehéz lenne elérni a parlamenten kívülről.

A képviselői jövedelemszámítás első ránézésre rendkívül összetett, a részletekbe betekintve egyszerűbb. A 231900 forintos bruttó havi alapfizetés még nem is kiugróan magas a magyar átlaghoz képest. Erre jön rá a bizottsági tagsági díj (egy tagság esetén 162330 forint, kettőnél összesen 220305), és százezrek járnak a jegyzői, alelnöki, bizottsági elnöki vagy épp a frakcióvezetői posztokért. A vidékiek havonta 115 900 forintot kapnak lakhatási támogatásként.

Ezenfelül választókerületi pótlék jár az utazásokért – ennek az összegét a lakhely és Budapest közti távolságból számolják ki, a legtávolabbiaknak az alapdíj 160 százaléka. Nagy problémát jelent, hogy a képviselőknek nem kell elszámolniuk, valóban tankolásra költötték-e ezt a pénzt. Nem véletlen, hogy igen hamar leállt Lázár Jánosnak az a kezdeményezése, amely a rendszert átláthatóbbá tette volna: e szerint az alapbér nőtt volna 750 ezresre, a többi juttatást viszont visszafogták volna. Ehelyett több fideszes képviselő előbb komoly extrákat kért, majd úgy döntöttek, hogy jegelik a megoldást.

Az összeférhetetlenség nem példa nélküli: csak 1994-ben engedélyezték a két poszt egyidejű betöltését. Íratlan szabályként Budapest jelentett kivételt, Demszky Gábor és Tarlós István is otthagyta a parlamentet, amikor megválasztották főpolgármesternek.

Tíz hónap múlva újra járások lesznek Magyarországon, mégis szinte teljesen sötétben tapogatózik az, aki szeretné tudni, mi szerepe lenne az új közigazgatási egységeknek. Amikor az új önkormányzati törvényt kidolgozták, több települési forrásunk is arról beszélt: ez esély lehet arra, hogy legyen hely mindenkinek, akinek nem jutna sem képviselői, sem polgármesteri szék. Nincs még döntés, hogy neveznék ki a járások vezetőit, sokatmondó azonban, hogy a megyei kormányhivatalok irányítóit a miniszterelnök nevezi ki. Tállai András önkormányzati államtitkár korábban kérdésünkre annyit mondott: valószínűleg nem közvetlenül választanák őket.