10 éve nem nőtt a bérük, így a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének felhívására közel 7 ezer köztisztviselő sztrájkolt 2 napon át. Boros Péterné szakszervezeti elnök azt mondta, hogy reménykednek abban, hogy érdemi tárgyalás kezdődik, ha nem, akkor már a februári sztrájkra is készen állnak. Hozzátette: akár az uniós fejlesztésekre kapott forrásokat visszaadása is lehet annak következménye, ha helyzetük továbbra sem rendeződik.
A közszolgálati dolgozók pénteken és hétfőn munkabeszüntetéssel tiltakoztak az ellen, hogy 10 éve nem emelkedtek a béreik. 98 hivataltól majdnem hétezren sztrájkoltak, hogy így hívják fel a figyelmet saját helyzetükre. Azonban nincs megállás: ha a kétnapos januári sztrájk sem vezet eredményre, februárban és márciusban is folytatják a demonstrációt, egy-egy nappal hosszabb munkabeszüntetést helyezve kilátásba.
A kétnapos demonstrációt a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) hirdette, csakúgy, mint a korábbiakat. A hétfői nap a negyedik alkalom volt, amikor megpróbálták jobb belátásra bírni a kormányt, hogy az egy évtizede nem nőtt fizetések lassan működésképtelenné teszik a kisebb települések polgármesteri hivatalait, így intézkedni kell. Boros Péterné, az MKKSZ elnöke a kétnapos akciójukat megelőzően azt mondta: szerinte a 17 ezer önkormányzati köztisztviselő majdnem 40 százaléka csatlakozott. A szervezet azért lépett most, mert a kormány korábban visszakozott a béremelésről kezdeményezett egyeztetésekről.
Semmi nincs kőbe vésve
Boros Péterné azt mondta az atv.hu-nak: kedden adták postára azt a levelet, amelyben ismét megkérik a miniszterelnököt, hogy jelölje ki a sztrájkpartnert. Bár előkészítették a következő akció összes dokumentációját, de sokkal inkább szeretnék azt, hogy egy felhatalmazással rendelkező tárgyalópartnerrel üljenek le. „Itt már kormányzati konkrétumokat kell hallani” – mondta.
A vezető úgy véli, hogy az ő feladata az a mostani helyzetben, hogy továbbra is pozitívan menjen előre, és kiderüljön, hogy a szükséges 45 milliárd forint romba döntené-e a magyar költségvetést. Ha nem, akkor valakinek szándéka lehet azzal, hogy bizonyos kategóriákban immár 10 éve nem történik meg az alapilletmény-emelés. „Nagyon jelentős eredménynek” tartja azt, hogy az érintettek 40%-a kiállt saját magáért. Úgy véli, a mostani kiállás a magyar önkormányzatiság jövőjéért is szól, „mert egyértelmű, hogy nincs pénzügyi akadálya ennek a bérfejlesztésnek”.
Példátlannak tartja azt is, hogy negyedszer kell ugyanazért a követelésért sztrájkolni.
Az elnök azt mondja: kétféle módszert határoztak meg a követeléseknek. Egyik a hatvanezer forintos alapilletmény-emelés. A másik a 25%-os állami bérkiegészítés mindenkinek, aki „ebben a körben még nem kapott semmi.” Magyarul: a mostani bérüknek a 25%-át kapnák meg pluszba, a következő két évben pedig ezt 50%-ig egészítenék ki. Semmi nincs kőbe vésve, nyitottak a kompromisszumokra – tette hozzá.
Boros Péterné azt is elmondta: 2016 óta jelzik, hogy az érintettek a versenyszféra felé fognak vándorolni. Majd felhívta rá a figyelmet, hogy ez a megnyert uniós pályázatok megvalósítását törheti ketté, aminek végső eredménye lehet, hogy az elnyert forrásokat esetleg vissza kell majd fizetni a jövőben. Mint mondta, az az önkormányzatok önmagukban csak döntést hoznak, a végrehajtó szervezetük a hivatalok, ahol a személyi állomány dolgozik. Ha nem lesz például, aki végrehajtja az uniós pályázatokban elnyert beruházásokat – mert nem lesz a hivatalnak gazdaságvezetője, építészmérnöke, jegyzője vagy aljegyzője –, akkor e megnyert forrásokat vissza kell majd adni. Hozzátette: most vannak a dömpingek, rengeteg pénzt nyertek el a települések. Eközben a személyi állomány túlterhelt, nincs fizetésemelés, ami nehéz szituációkhoz vezethet.
„Nem sztrájkolunk, dolgozunk!”
Az atv.hu több önkormányzatot is megkeresett, budapestieket és vidékieket egyaránt. Olyanokat, ahol csatlakoztak a sztrájkhoz, és olyanokat is, akik nem érezték szükségét. Két budapesti fideszes önkormányzat (a Kocsis Máté vezette Józsefváros és a Hoffmann Tamás vezette Újbuda) rövidre zárta megkeresésünket, amikor arról érdeklődtünk, hogy náluk csatlakoztak-e az MKKSZ felhívására. Nem vettek részt benne – hangzott el mindkét helyen –, ahogyan az egyik helyen fogalmaztak: „Nem sztrájkolunk, dolgozunk!”
„Mi bízunk a kormányban” – ezt már egy északkelet-magyarországi település önkormányzatánál dolgozó munkatárs mondta portálunknak. Nem csatlakoznak, és nem is fognak, mert ahogyan mondja, majd megemeli a kormány, ha az aktuális lesz. Hozzáteszi: a bértábla kategóriáinak megfelelően keresnek, és ez a bér szerinte piacképes.
Az önkormányzat lépése csillapította a feszültséget
Vannak olyan hivatalok is, ahol ugyan nem sztrájkolnak, de ennek az az oka, hogy az önkormányzataik saját döntésüknél fogva emelték meg az illetményalapot. Ezek a közszolgálati dolgozók a szerencsésebbek közé tartoznak, ugyanis nem minden település engedheti meg ezt magának.
A 15. kerületben is meghirdették a sztrájkot, de az alpolgármester úgy tudja, csak 40%-an csatlakoztak előzetesen így elmaradt (csak abban az esetben kerülhet sor demonstrációra, ha az ott dolgozó emberek több mint fele jelzi erre irányuló szándékát). A másik ok szerinte, hogy a képviselőtestület tavaly emelte meg az illetményalapot, így kicsivel több, mint ötvenezer forintot tesz ki most.
Ugyanakkor hozzáteszi: ez nem váltja ki azt a központi emelést, amit szorgalmaznak, mert akkor az erre irányuló forrásokat másra is el tudnák költeni.
A 13. kerületi intézmény munkatársa is hasonlóról számol be, azzal a különbséggel, hogy ők szolidaritást vállaltak a sztrájkolókkal. Ez abból áll, hogy kék szalagot tűztek ki a hajtókájuk elé. „Viszonylag megfelelő emelés volt” – mondta, majd hozzátette: megfelelő gazdálkodás van a kerületben, ezért van fejlesztés, szociális támogatás, és ez a béremelés is.
„Lassan egy munkanélküli többet keres”
A XIX. kerületi önkormányzatnál a pénteken követően a hétfői napon is egész napos demonstrációt tartottak. Póti Tímea, az MKKSZ kispesti szervezetének elnöke szerint a többi kerületben „csak” kétórás sztrájkok voltak. Elmondta, hogy náluk szerdán lesz tárgyalás a megfogalmazott követelésekről. A cél az lenne, hogy helyben is ki tudjanak harcolni emelést, de a legégetőbb problémának ők is a központi bérrendezést tartják, mert vannak olyan vidéki városok szerinte, ahol az önkormányzatok nem tudják önerőből előteremteni a fizetésemelési lehetőséget.
Noha az előző sztrájk után történt emelés, de ez még mindig kevés ahhoz, hogy a dolgozók megfelelő körülmények között éljenek. A bértábla évek óta változatlan – tette hozzá, majd folytatta: ha nem lenne a garantált bérminimum, akkor bruttó 129 ezer forint lenne a fizetése. Kiemelte: „Lassan egy munkanélküli többet keres”.
Az ágazatból már elindult az elvándorlás, erősítette meg, majd azzal folytatta, hogy a fiataloknak hosszú távon ezzel a bérrel nem érdemes maradni. Az pedig, hogy az MKKSZ-t nem hallgatják meg, vagy ha igen, akkor se méltatják válaszra, annyit mondott: az itt dolgozókra ez azt jelenti, hogy „semmik vagyunk”, hogy nem vagyunk olyan fontosak, mint az egészségügyisek, „vagy akár a szomszédban a kormányhivatalosok”.
(ATV.hu)
Hogy volt régen...?
