Debrecen idei költségvetését a közgyűlés huszonnégy igen, öt nem szavazattal, egy képviselő tartózkodása mellett fogadta el. A napirend megtárgyalása előtt a DK képviselői kivonultak a teremből, nem vettek részt a vitában a Civil Fórum egyesület képviselői sem.
Elfogadta a debreceni közgyűlés csütörtökön a város idei költségvetését, amelynek főösszege 181,69 milliárd forint. Ez kicsit alacsonyabb a tavalyinál, de az év közben várhatóan érkező forrásokkal a 200 milliárdot is átlépheti – mondta Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester a városháza felújítása miatt a vármegyeháza Árpád-termében tartott tanácskozáson. A napirend megtárgyalása előtt a DK képviselői kivonultak a teremből, mert szerintük a költségvetés felvezetésében megfogalmazott környezetvédelmi céloknak ellentmond a tervezett kínai akkumulátorgyár építése. Hasonló okokból – mint korábban jelezték is – nem vettek részt a vitában a Civil Fórum egyesület képviselői sem.
Ellenzéki oldalról csak Madarasi István (MSZP) szólalt fel. Egyebek mellett azt kifogásolta, hogy a kormányzati elvonás – szolidaritási hozzájárulás – csökkenti az önkormányzat mozgásterét saját bevételei felhasználásban. Szerinte a költségvetés főösszege az infláció miatt csökkenést jelent a tavalyi büdzséhez képest.
Papp László polgármester azt mondta, a város idei költségvetése teljes mértékben biztosítja azt a dinamikát, fejlődést, ami az elmúlt években jellemezte Debrecent. Ugyanakkor „sok nehézség árán” született a büdzsé, „szembe kellett nézni a magas inflációval, a magas béremelési igényekkel, az energiaköltségek drasztikus emelkedésével”, és egyensúlyt kellett teremteni a fejlesztéspolitika és a működés biztosítása között. Az idei költségvetésből valamivel több mint 50 milliárd forintot fordítanak fejlesztésekre, beruházásokra, a többi forrás fedezi a város, az intézmények működtetését, a béreket és az energiaköltségeket – mondta a polgármester.
Papp László hangsúlyozta: Debrecen kiemelt fejlesztési központja az országnak, Közép-Európa egyik legerősebb centruma Debrecenben jöhet létre. A költségvetés stratégiai területei ennek megfelelően: a gazdaságfejlesztés, a közlekedésfejlesztés, a környezetvédelem és fenntarthatóság, illetve az egészségvédelem.
„A gazdaságfejlesztésnek sem energia-, sem víz-, sem munkaerőkorlátai nincsenek Debrecenben” – igyekezett eloszlatni a kételyeket a polgármester. Megemlítette ugyanakkor, hogy szükség van energetikai fejlesztésekre, amit a kormány is szorgalmaz, az akkumulátorgyár kapcsán pedig felhívta a figyelmet arra az innovatív megoldásra, hogy a gyártásnál nem ivóvizet, hanem tisztított szennyvizet, úgynevezett „szürke vizet” fognak felhasználni. Utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy a környezetvédelmi előírások betartásának ellenőrzésére saját monitoring rendszert hoznak létre a Debreceni Egyetem, az atommagkutató intézet, a hatóságok szakembereinek és civil szervezeteknek a bevonásával.
Ez után arról is beszélt, hogy a kétmilliárd forintos közlekedésfejlesztés központi eleme a belváros mélygarázs megépítése, a környezetvédelmi program keretében pedig félmilliárd forintból újra indítják a panelprogramot. 2,5 milliárd forint hitel felvételére készülnek, amiből 1,6 milliárd forintot a város közvilágítási rendszerének megújítására fordítanak.
Papp László elmondta azt is, hogy folytatódik a véderdősítés, egészségügyi szűrőprogramokat indítanak a klinikával és a Debreceni Egészségfejlesztési és Alapellátási Intézettel együttműködve, a városi intézményekben pedig átlagosan 15 százalékos béremelésre kerül sor.
Hogy volt régen...?
