Elfogadta az országgyűlés a hulladékról szóló törvényt. A jogszabály alapján 2014. január 1-jétől csak olyan nonprofit szervezetek végezhetnek hulladékgazdálkodási közszolgáltatást, amelyek szerződést kötöttek a települési önkormányzatokkal. A tervek szerint 2014-től egységesen központi hatósági árszabályozással állapítják meg a szemétszállítási díjakat – jelentette az MTI.
A fizetendő díjakat a Magyar Energia Hivatal javaslatának figyelembevételével kell meghatározni. Az energiahivatalnak minden év szeptember 30-áig kell megküldenie a díjmegállapítással és -változással kapcsolatos javaslatát. A szemétszállítási díj és díjhátralék, a késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek, így behajtásuk érdekében az adóhatóság jár el.
A törvény 2013-tól hulladéklerakási járulékot is bevezet, ezt a hulladéklerakók üzemeltetőinek az elhelyezett hulladék mennyisége és fajtája alapján kell megfizetniük. A járulék mértéke 2013-tól 2016-ig évente növekszik. A befolyt összeget a vidékfejlesztési tárca hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokra fordítja.
A jogszabály szerint a háztartási hulladék elkülönített gyűjtéséről szóló rendelkezések csak 2015-ben lépnek életbe. Az indoklás szerint a törvény elsődleges célja a hulladékképződés megelőzése, ha pedig ez nem valósítható meg, minél több hulladék esetében lehetővé kell tenni az újbóli használatot, illetve az újrafeldolgozást annak érdekében, hogy a lerakókba minél kevesebb szemét kerüljön. A szabályozás szerint tilos az országba veszélyes hulladékot, valamint ártalmatlanításra szánt háztartási hulladékot és háztartási hulladék égetéséből származó maradékanyagot behozni.
Az Európai Bizottság augusztus végén jogi eljárást indított Magyarország ellen a hulladékgazdálkodás új rendszerének bevezetése miatt. Ezzel kapcsolatban Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a parlamenti záróvitában kifejtette: a törvényjavaslat az uniós előírások magyarországi átültetése, miközben tekintettel van a magyar érdekekre is. Ilyen érdeknek nevezte a fokozott állami és önkormányzati szerepvállalási lehetőséget, a lakosság érdekeinek figyelembe vételét, valamint azt is, hogy úgy teljesüljenek az uniós előírások, hogy a magyar környezeti állapotok javuljanak, és a kötelezettségszegési eljárás is megszűnjön.
Hogy volt régen...?
