Miközben magyar települések százai néptelenednek el vagy küzdenek szinte reménytelenül a kihalás ellen, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Komlóska visszakapaszkodott a szakadék széléről, s öles léptekkel halad a fejlődés útján – írja a Napi Gazdaság. A háromszáz lelkes falu éves szinten százmillió forintot költ működésre, az önkormányzat bölcsődét, óvodát, iskolát és kihelyezett hivatalt tart fent.
Komlóska vagyona az elmúlt három évben 450 millió forinttal gyarapodott: az önkormányzat 170 hektár földet, több ingatlant vett, és felújította intézményeit. A település helyzetbe hozza a helyi vállalkozókat is, akik munkahelyeket hoznak létre, így a lakosság tovább gyarapodhat.
– Akkor leszek nyugodt, ha Komlóskán minden utcában lesz két kis üzem. Ha fejlődnek és virágoznak a helyi vállalkozások, akkor mindenkinek lesz munkája, és még inkább nem el-, hanem ideköltöznek majd az emberek – bocsátja előre Köteles László, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Komlóska polgármestere.
A ma már virágzó kistelepülés nem volt mindig ilyen jó helyzetben, a második világháború után a falu ruszin lakosságának jelentős részét, 320 embert telepítettek ki az akkori Csehszlovákiába. Csak az maradt a faluban, aki elszántan kitartott vagy nevet változtatott, és magyarnak vallotta magát.
– Az államszocializmus idején felszámolásra ítélt közösség voltunk. Nem volt termelőszövetkezet és egyetlen vállalkozás sem, nem rendelkeztünk saját vezetéssel és gazdálkodással. A rendszerváltáskor kaptuk vissza az önrendelkezési jogot, az emberek végre választhattak helyben polgármestert és képviselő-testületet. A helyi közösség ezután a saját lábára állt, és gazdálkodhatott forrásaival. A község fokozatosan kialakította intézményrendszerét, és elkezdte gyarapítani vagyonát – ismerteti Köteles László, aki 1994-ben került a ma háromszáz lelkes kistelepülés élére. Komlóska első embere elmondja, hogy mivel nem volt mire, nem vetettek ki helyi adókat, csak azt szedték be, amit az állam kötelezően előírt. – Egy évvel azután, hogy polgármesterré választottak, létrehoztuk az erdőszövetkezetünket, ami ma már újra mintagazdaságként működik. Elindultunk a fejlődés útján, aztán néhány év múlva nem várt akadállyal kellett szembenéznünk, ami sok mindent megváltoztatott – mutat rá Köteles László.
A kispostamozgalom élére állt Komlóska
A Magyar Posta 2003-ban, a Medgyessy-kormány idején indította el a modernizációs programját, többek között bezárták a kistelepüléseken a postákat, helyükbe pedig mobil postai szolgáltatást vezettek be. Az intézkedés csaknem ezer másik település mellett Komlóskát is sújtotta, az érintettek tiltakozásul kispostamozgalmat szerveztek, és beperelték a Magyar Postát, valamint az államot. – Néhány év alatt négyszer védtük meg az igazunkat a bíróságon, emiatt azonban ott büntettek, ahol tudtak. Kizártak minket a pályázatokból, nem kaptunk hitelt, és rengeteg vizsgálatot indítottak ellenünk. Két héttel azután pedig, hogy a Legfelsőbb Bíróságon is nekünk adtak igazat, öt évre visszamenőleg mindenre kiterjedő APEH-vizsgálat indult az önkormányzat, az intézményei és az alapítványa ellen. A lényeg viszont az, hogy 2010-ben újra kinyitottak a kisposták – hangsúlyozza Komlóska polgármestere.
A büntetőintézkedések miatt a település meglehetősen szorult helyzetbe került. Ekkor, 2007-ben jött az ötlet, hogy reklámot csinálnak annak, ami a rendszerváltás óta bevett gyakorlat volt, hogy nem szednek iparűzési adót.
A vállalkozások adóparadicsoma
A marketingmunka mégis működött: először csak egy-két céget tudtak Komlóskára csábítani, majd egyre több vállalkozás gondolta úgy, hogy él az „adóparadicsom” nyújtotta lehetőséggel. – A dolog lényege az, hogy nálunk nem kell iparűzési adót fizetni, de az állam által központilag meghatározott gépjárműadót mi is beszedtük. S mivel egyre több cég – többek között szállítmányozási vállalat is – települt hozzánk, ez az összeg 2013-ra már elérte a százmillió forintot, ami nagyságrendekkel nagyobb, mint ha kivetettük volna az iparűzési adót – mondja Köteles László. Nyolc év alatt oda jutott a kezdeményezés, hogy Komlóskán ma már szinte minden lakosra jut egy vállalkozás, a településre bejelentett szállítmányozási eszközök száma elérte a 2300-at, az itt székhellyel rendelkező vállalkozások pedig már több mint háromezer embert foglalkoztatnak. Van hajózási társaságuk is.
– A megoldásunk mindenkinek jó, mert a hozzánk települő cégek nem költöztek külföldre és nem mentek tönkre. Mi a gépjárműadóból többletbevételhez jutunk, míg az állam is milliárdokat kap a nálunk jól működő cégektől adók és járulékok formájában. A gondot csak az jelentette, hogy a kormány 2013-ban hozott döntése értelmében a gépjárműadóból befolyt összeg hatvan százalékát be kell fizetnünk a központi kasszába. Nekünk ez éves szinten 60 millió forintos veszteséget jelent, nem tehetünk mást, még több céget csalogatunk Komlóskára, hogy pótoljuk a kieső bevételt. Nyitni próbálunk majd olyan Európai Unión kívüli cégek felé is, amelyek ide akarnak szállítani. Sokat nyerhetünk, ha ilyen társaságok a falut választják székhelyül – árulta el a település első embere. Ahhoz, hogy még több cég és valós termelés jöjjön, meg kell nyitni a falu ipari parkját, ami folyamatban van.
Csaknem félmilliárdos vagyongyarapodás
A településen azonban így sem panaszkodhatnak, hiszen az önkormányzat költségvetése eléri a 280 millió forintot: ebből 100 millió forintot költenek működésre. Teszik ezt úgy, hogy míg 26 millió forint állami normatívát kapnak, az önkormányzat által foglalkoztatott emberek után 33 millió forint adót és járulékot fizetnek be a központi kasszába. Többek között saját óvodát és abba integrált bölcsődei csoportot, iskolát és hivatalt tartanak fenn, de marad energia a fejlesztésekre is. Komlóska vagyona csak az elmúlt három évben 450 millió forinttal gyarapodott: az önkormányzat 170 hektár földet, több ingatlant, kisbuszokat és traktorokat vett, és felújította intézményeit, már csak az iskola tornaterme szorul tatarozásra. Egy nagyvállalatnak köszönhetően minden diáknak van számítógépe, a pedagógusoknak pedig laptopja, míg az óvodások táblagépeket kaptak. A fejlesztésekhez a falunak szinte mindig van önereje, és nem kell felvenni hitelt sem.
Az óvodának és a konyhának otthont adó ingatlan emeletén német alapítványi segítséggel kialakították a
Zempléni Fenntarthatósági Központot. Négy szobában 30 diákot és 4 pedagógust tudnak elhelyezni, a gyermekeknek az ottani konyhán főznek, napközben pedig programokat szerveznek nekik. A városi gyermekek helyiek bevonásával megtanulnak többek között gyógynövényeket gyűjteni, kenyeret dagasztani és sütni, vagy éppen sajtot készíteni. Az iskola épületében bemutatókonyhát hoztak létre, ahol a gyerekek lemérhetik, mennyi energiát fogyaszt egy fatüzelésű sparhelt, egy gáz-, egy villany- vagy éppen egy indukciós tűzhely. Ugyanitt megnézhetik, hogyan működik egy szolár főző.
Otthont adnának egy kormányülésnek is
Közben Komlóska igyekszik valódi ökofalu lenni: a közfoglalkoztatásra is támaszkodva zöldségeket és gyümölcsöket termesztenek, és 140 kecskét is gondoznak. A gazdálkodásból származó termékeket pedig a konyhán használják fel. Ha valami hiányzik, akkor a helyiektől próbálják azt beszerezni, és csak végszükség esetén vásárolnak kívülről. Készítenek saját termékeket is, manapság egyedi, magas minőségű árucikkek kikísérletezésén fáradoznak. Hamarosan nyit a község helyi termékeket előállító üzeme.
A faluban négyezer tő rózsát ültettek, és a turisták kiszolgálása érdekében több nyilvános vécét működtetnek. Meghirdették a kormányzati falu programot is, minden hazai közjogi méltóság hivatalának és a minisztériumoknak felajánlottak egy-egy földterületet. – Az álmunk az, hogy legyen Komlóskán egy kihelyezett kormányülés, hiszen utoljára II. Rákóczi Ferenc járt itt Magyarország vezetői közül – fűzi hozzá Köteles László.
Az önkormányzat erdeit, 177 másik magánerdő mellett, a Tölgyesbérc Erdőgazdasági Szövetkezet gondozza. – Összesen 262 hektár erdő tartozik hozzánk. Fő tevékenységünk az erdőgazdálkodás, de emellett a traktorainkkal szántást, tárcsázást, szállítást és úttolást is vállalunk. Foglalkozunk gyepgazdálkodással is, a szénát a lovaink eszik meg. Most próbálunk kiépíteni egy fűrészcsarnokot, ha ez sikerül, akkor a meglévő 8-10 munkásunk mellé újabbakat tudunk felvenni – jegyzi meg Haluska István, a szövetkezet elnöke, aki „civilben” családi vállalkozásban szörpkészítéssel foglalkozik.
A fiatalember öt perc múlva a nagyszülői ház mellé épült, a kánikulában is hűvös üzemben mutatja be, feleségével együtt milyen rostos szörpöket és natúr leveket készítenek helyi és környékbeli gyümölcsökből, tartósítószerek nélkül, hőkezeléssel. Diabetikus szörp is szerepel a kínálatban. – Magas minőségre törekszünk, a szörpök augusztus második felében kerülhetnek forgalomba – mondja Haluska István, aki nagyon bízik benne, hogy Komlóskán megtalálják a számításukat.
Küzdelem 300 „harcossal” a megmaradásért
Nemcsak az erdőgazdálkodási szövetkezet elnöke áll több lábon, hanem az önkormányzatnál mezőőrként dolgozó Nagy András is, aki másodállásban joghurtot és sajtot készít. Az alapanyagot részben az önkormányzat kecskefarmjáról szerzi be, de van saját nyája is. – Tizenötféle lágy és ötféle érlelt sajtunk van, de készítünk félkemény füstölt sajtot is. Joghurtból lehet kapni nálunk natúrt, gyümölcsöset és csokisat. Itt helyben értékesítünk mindent, naponta körülbelül 30 kilogramm sajtot, a piacra nem jutunk el. Készíthetnénk több tejterméket is, de a mi eljárásunk időigényesebb. Így viszont finomabb a sajtunk és nincs utóíze sem – hangsúlyozza Nagy András, akit felesége és kilencéves kisfia segíti a vállalkozásban. Az utód akár már egyedül is elboldogul a sajtkészítéssel. – Szívesen tanítom a Zempléni Fenntarthatósági Központba érkező diákokat is a mesterségre. Volt olyan nagyvárosi lány, aki először rá se akart nézni az állatokra, végül mégis fejt és sajtot is készített. Sőt úgy ment haza, hogy megkéri otthon az apját, vegyen neki egy kecskét – mondja boldogan a kistermelő.
Köteles László azzal köszön el, hogy miként a legenda szerint Leónidasz spártai királynak, neki is 300 „harcosa” van, és nem hagyják veszni a falut. – Minden nehézséggel megküzdünk. Ahogy mondani szokás, nálunk minden nagykapu mellett van egy kiskapu, és mi az előbbieket csak ünnepnapokon használjuk – int búcsút nevetve Komlóska polgármestere.
Hogy volt régen...?
