A szabad vállalkozási övezetek számának növelését vetette fel Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára. A betelepülő cégeket fejlesztési támogatással, adókedvezménnyel és egyszerűbb adminisztrációval támogatják – írja a Napi Gazdaság.
A szabad vállalkozási övezetekbe tartozó települések listáját idén februárban hozta nyilvánosságra a kormány, a cél, hogy kitörési esélyt adjanak a hátrányos térségekben lévő vállalkozásoknak. Az eddig meghatározott 47 térségbe 903 település tartozik, a területek döntő többsége Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van, de érintettek még Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Heves, Tolna, Baranya, Békés és Csongrád megye egyes részei is.
A kedvezmények között kiemelendő, hogy a szabad vállalkozási zónákba betelepülő vállalkozásoknak egyszerűsödik a betelepüléssel kapcsolatos bürokratikus eljárás és csökkennek az ezzel járó adminisztrációs terhek. Az oda újonnan betelepülő cégek a fejlesztési támogatást, illetve adókedvezményt 100 millió forint beruházási értékhatár felett vehetik igénybe. A szociális hozzájárulási adókedvezmény keretében pedig munkahelyenként három évig részesülnek kedvezményben: ez az első két évben teljes, a harmadik évben feleannyi kedvezményt jelent. A jogosultság feltétele, hogy a cég a létszámát a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezését megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növelje. Így egy munkavállaló esetében − három évre vetítve − 850-860 ezer forintnyi támogatást kaphatnak a vállalkozások.
Száz település csatlakozhat
Az, hogy bővítenék a zónák számát nem meglepetés, hiszen ezt már februárban is pedzegették az érintettek. Czomba Sándor pénteki bejelentése szerint akár 100 településsel is bővülhet a létszám, ezt a közeljövőben különféle gazdaság-, társadalom-, vagy foglalkoztatáspolitikai szempontok figyelembevételével határozzák majd meg.
Az NGM foglalkoztatáspolitikai államtitkára azt is elmondta, hogy a vállalkozási övezetekkel kapcsolatos feladatokat - a módosított kormányhatározat értelmében - a megyei önkormányzatok fejlesztési munkaszervezeteihez telepítik.
Ez csak egy kis lépés
A Napi Gazdaságnak februárban több önkormányzati és vállalkozói szövetségi szereplő is azt mondta, hogy bár az alapötletet támogatandónak látják, ezzel önmagában nem lesz megoldva a vidéki kisvállalkozások nehéz helyzete. Sárospatakon például azt emelték ki, hogy még azt sem látni, hogy hány vállalkozást tudnak a projektbe bevonni, míg Csáfordi Dénes, Hajdúhadház polgármestere örömének adott hangot, mondván a város a korábbiaknál kedvezőbb helyzetbe kerülhet. Előremutatónak nevezte akkor a kormány intézkedését Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat KDNP-s elnöke is, ám rögtön hozzátette, hogy ezek létrehozása egyelőre csak lehetőség, többféle állami és uniós eszköz szükséges még a befektetők idecsábításához.
A "gazdaságilag depressziós" területeken az államnak gondoskodó szerepet is be kell töltenie - értettek egyet akkori nyilatkozataikban a vállalkozói szövetségek vezetői. Majoros János, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) alelnöke például arra hívta fel a figyelmet, hogy a kivitelezés során ügyelni kell a végrehajtásra, mivel "könnyen jöhetnek az ügyeskedők és a szerencselovagok", akik csak a saját hasznukat látják benne és visszaélnek a kedvezményekkel. Akkor úgy látta, hogy az időzítéssel is gond van, mivel jelenleg annyira mélyponton van az ország gazdaságilag, hogy kérdéses, lesz-e a lépésnek élénkítő hatása.
Miklóssy Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) általános alelnöke azt emelte ki, hogy csak a foglalkoztatást támogatni félmegoldást jelent, éppen ezért szükségesnek tartaná, hogy a munkaerő-piaci kedvezményeket egyéb támogatási politika kövesse, így az eszközbeszerzést ugyanúgy segítené, mint kereskedőházak létrehozásával a vállalkozók piacra jutását. A vidéki vállalkozások versenybe hozásához arra lenne szükség, hogy a reálszférát jobban bevonják a döntéshozatalba - mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, aki szerint egy ilyen együttműködés tudna igazán jó választ adni arra a kérdésre, hogy milyen munkaerőre van szükség a régióban, milyen beruházásokra lenne igény, illetve hogy ezt hogyan lehetne egy − akár banki finanszírozót is tartalmazó − konzorciumban összehozni. Ebben az állam szerepe rendkívül fontos, főleg akkor, amikor az üzleti szféra magától már nem hoz létre új munkahelyet − hangsúlyozta februárban Dávid aki szerint pusztán egy pozitív lépéstől, például a szabad vállalkozási zónákkal járó járulékkedvezménytől senki sem fog azonnal beruházni, ám ez az intézkedés ösztönzőleg hathat, ha a cégnek kevesebbet kell befizetnie a közös kasszába.
Hogy volt régen...?
