Titokban, közvetítőkön keresztül környékezte meg a fideszes Borkai Zsolt vezette győri önkormányzat azokat a telektulajdonosokat, akiknek földjein egy választási kampány során beígért multifunkcionális csarnokot akartak felépíteni. A közvetítő ügyvéd a földek gazdáitól azt megelőzően szerzett vételi jogot a szántókra, hogy az önkormányzat módosította volna a rendezési tervet. Akik nem adták el földjeiket a felkínált áron, később rosszul jártak, akik viszont eladták, már nem beszélhetnek. A csarnok viszont azóta sem épült fel - írja a hvg.hu.
Nem a győri Ipari Park melletti terület trükkös felvásárlása az egyetlen figyelemre méltó telekügylet, amely a Borkai Zsolt polgármester vezette városban zajlott az elmúlt időszakban. Azt már megírtuk, hogy a zsebszerződésekhez kísértetiesen hasonló módszert alkalmazott a győri önkormányzat jogászához, Rákosfalvy Zoltánhoz köthető SR Invest Logistic Kft. (melynek tulajdonosa az ismeretlen tulajdonosi hátterű luxemburgi SR Group SA) annak érdekében, hogy megszerezze a győri Ipari Parkban azt a területet, ahová az Audi – a fideszes vezetésű önkormányzat reményei szerint – felépíttetheti majd a logisztikai központját. Az ügyletben aktív szerepet játszott az önkormányzatnak is dolgozó ügyvéd, Rákosfalvy Zoltán, nélküle a luxemburgi cég nem szerezhette volna meg a földeket. Rákosfalvy nevére egy másik telekügylet során is rábukkantunk, amely számos ponton hasonlít a luxemburgi társaság ingatlanszerzéséhez, csak ezúttal a megbízó az önkormányzat. Ebben nem is lenne semmi különös, csakhogy a városvezetés az ügylet során végig titkolózott, amit a városvezetés "üzleti érdekkel" magyaráz.
A lapunk által rekonstruált telekügylet előzménye a 2006-os önkormányzati választás kampányáig nyúlik vissza. A polgármesteri székért induló Borkai Zsolt ekkor ígérte meg a város lakóinak, hogy egy több ezer ember befogadására alkalmas multifunkcionális csarnok épül majd Győrben. Úgy tudjuk, a városvezetés abban bízott, hogy a beruházásba az Audi és az állam is beszáll majd. A csarnok azért lett volna fontos, mert a városnak van egy női kézilabdacsapata, amely ugyan sikeres, de Bajnokok Ligáját még nem nyert. A győri sportbarátok szerint ennek egyszerű az oka: nincsen olyan csarnok, ahol a döntőket hazai pályán rendezhetnék meg – ellentétben például a veszprémiekkel.
A helyiek körében Arénának nevezett leendő csarnok helyszínéül a később már Borkai-vezette önkormányzat több területet is kinézett, de a nyilvánosság előtt titkolta, melyek ezek. Még akkor sem árulta el, amikor az először kiszemelt városrészben, Adyvárosban 2008-ban félmilliárd forintért területet vásárolt. Később mégsem Adyvárosban kezdődött meg az építkezés. Borkai ezt a Kisalföld korábbi cikke szerint azzal magyarázta, hogy azon a helyszínen komoly közlekedési gondot okozna egy ilyen csarnok felhúzása, a zajt vizsgáló hatástanulmányok szerint pedig a hanghatások kiküszöbölése rengeteg pénzt emésztene fel.
Miután Adyvárost „kilőtték” a lehetséges helyszínek közül, a 83-as főút mentén található szántóföldeket szemelte ki a városvezetés. Ezen szántók tulajdonosait – akik kárpótlásként jutottak anno a földjeikhez – 2009 nyarán egy ingatlanfejlesztő cég kereste fel, mondván, „két magánszemély” megvásárolná a telkeiket „sport-szabadidő fejlesztési céllal”. Ugyan nyilvánosan nem lehet tudni, kinek mennyi pénzt kínáltak a földekért, de a hvg.hu-nak nyilatkozott több tulajdonos is, akiknek 2000 forintos négyzetméterárat ajánlottak fel. Egy évvel később már Rákosfalvy Zoltán jelentkezett be a telkek gazdáinál. Valójában mindkét megkeresés mögött az önkormányzat állt, de erről a telektulajdonosok legfeljebb csak informális csatornákon értesülhettek, hiszen Borkaiék teljes titokban „vadásztak” a telkekre.
Olyannyira titokban, hogy az ajánlattételkor és a későbbi vásárláskor még a rendezési tervet sem módosították. Ez pedig annak a fényében legalábbis érdekes, hogy Borkai Zsolt az első cikkünk megjelenése után az alábbi nyilatkozatot tette a Kisalföld című lapnak: „az önkormányzat szakított azzal a hagyománnyal, amely 2006 októbere előtt létezett, hogy a rendezési terv módosítása előtt a jól értesültek úgy vásárolhattak meg telkeket, hogy tudták, annak az értéke hamarosan a többszörösét fogja érni”.
A rendezési tervet végül idén április végén módosították. A titkolózást jól jelzi a Kisalföld egyik áprilisi cikke, amelynek a szerzője az erre vonatkozó előterjesztés alapján csak találgatni tudta, hogy a 83-as főút mentén kiszemelt területen épül majd fel az Aréna. Azok a tulajdonosok, akik végül nem adták el földjeiket, lapunknak azt állították: a szomszédos telkek évekkel korábban 10-12 ezer forintos négyzetméteráron keltek el, ezért a Rákosfalvyék által kínált 2000 forintos ajánlat szerintük nevetségesen alacsony volt. Azt, hogy a város titokban akart a földekhez jutni, Borkai Zsolt „abszolút korrekt” eljárásnak tartja. A polgármester a hvg.hu-nak azzal magyarázta a titkolózást, hogy ha az önkormányzat felfedi szándékát, akkor a telektulajdonosok szerinte drágábban adták volna földjeiket, miközben Győrnek az volt az érdeke, hogy a közpénzzel takarékoskodjon.
Ennek azonban ellentmond, hogy a városvezetés ezt megelőzően félmilliárd forintot költött Adyvárosban egy olyan területre, ahol végül meg sem épült az Aréna. Ezt most eladnák, ha lenne rá vevő. A második, 83-as út melletti helyszínre pedig eddig közel 316 millió forintot költött a város, de a csarnoknak a mai napig hűlt helye van. Azt, hogy eddig nem épült ott csarnok, a hvg.hu-nak nyilatkozó bennfentesek több okkal magyarázták. Egyrészt azzal, hogy a terület mellett van egy nem működő hulladéklerakó, ami ugyan már nem üzemel, de megnehezíti a környezetvédelmi engedélyezéseket. Másrészt a város egyelőre nem számíthat a beruházás állami támogatására, noha korábban ebben bízott.
A második, 83-as út menti helyszínen kiszemelt szántóföldekre Rákosfalvyék vételi jog alapításáról szóló szerződést írattak alá a tulajdonosokkal, hasonlót, mint amit azokkal, akiknek földjei az Ipari Park mellett voltak, s amelyekre a luxemburgi cég lecsapott. Mi több, a szerződésben azt is rögzítették, hogy ha az eladók harmadik félnek beszélnek annak tartalmáról, akkor ötmillió forintot kell fizetniük. A szerződés e pontja azért is figyelemreméltó, mert ugyanígy „fogták be” azoknak az eladóknak a száját is, akiknek a földjét az offshore hátterű SR Invest Logistic Kft.-nek szerezte meg az önkormányzat ügyvédje közreműködésével.
Az arénás telekügyletben a legrosszabbul minden bizonnyal azok a telektulajdonosok jártak, akik nem akarták alacsony áron eladni a földjeiket. Merthogy amíg az önkormányzat tulajdonába került földeket egyesítették, átminősítették ipari-kereskedelmi célú hasznosításra, a rendezési tervmódosítás keretében „különleges területbe” vonták, addig a többi föld tulajdonosai utóbbit hiába kezdeményezték a hatóságoknál, a városi főépítész elutasította kérésüket, méghozzá azzal az indokkal, hogy túl közel vannak a természetvédelmi területekhez. Kérdés, hogy ha ez így van, akkor korábban miért akarta megvásárolni azt az önkormányzat. Volt olyan tulajdonos, aki emiatt panaszt is tett a kormányhivatalnál, de hiába. Sokan közülük úgy vélik, az önkormányzat így állt bosszút, amiért nem voltak hajlandóak engedni az ügyvédeknek.
Nem mellékes egyébként az sem, hogy a 2000 forintos vételi árat a hvg.hu információja szerint Keresztély Dezső értékbecslő javasolta a városnak még azelőtt, hogy a telektulajdonosokat először megkeresték, azaz 2009-ben. Keresztély neve korábban egy lapunk által feltárt botrányos ingatlanügyben, a volt ceglédi laktanya eladásánál is felbukkant: a 2003-ban közel hárommilliárd forinton nyilvántartott egykori ceglédi honvédségi laktanya két évvel később már csak 196 millió forintot ért, legalábbis a ceglédi önkormányzat ennyire tartotta, mielőtt egy részét meglepően alacsony áron eladta egy helyi vállalkozó cégének úgy, hogy ezt nem is tehette volna meg. A 2005-ös értékbecslést Keresztély Dezső igazságügyi szakértő végezte el, aki elismert értékbecslő, a Gyurcsány-kormány idején még miniszteri kitüntetéssel is jutalmazták. A hvg.hu birtokába került kimutatás szerint abban az időben, amikor a 83-as út melletti szántókra először megtette az ajánlatot az egyik ügyvéd (valójában a város, de papíron „két magánszemély” megbízásából), akkor Keresztély biztosan szerződésben állt az önkormányzattal: különféle ingatlanforgalmi igazságügyi szakértői feladatokat látott el, amelyekért több mint 7 millió forintot fizetett neki a Győr.
Hogy volt régen...?
