Biomasszából melegedhetnek az oroszlányiak - helyi példa

Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. bokodi telephelyén Oroszlány távfűtésének biztosítására 6,3 milliárd forint beruházással 2014 végéig felépít egy biomassza-tüzelésű fűtőművet, amelyet az önkormányzat 2020 végén könyv szerinti értéken megvehet – tájékoztatta a város polgármestere az MTI-t a testületi döntésről.

Takács Károly (Fidesz–KDNP) elmondta, uniós kötelezettségvállalás miatt bezár a Márkushegyi Bányaüzem, és az MVM 2014 végéig megszünteti a Vértesi Erőmű szénalapú áram- és hőtermelését, azonban a társaságnak a várossal kötött szerződés szerint 2020-ig biztosítania kell a város távfűtését. A polgármester hozzátette, az új fűtőműben várhatóan 4000 forint lesz egy gigajoule termelői hő ára, miközben a jelenlegi ár 2000 forint. Stratégiai kérdés, hogy a lakosság és az önkormányzati intézmények díja ne emelkedjen, ezért engedélykéréssel fordulnak a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz, az ipari parki fogyasztókkal pedig tárgyalásokon alakítják ki az árakat.

Takács Károly tájékoztatása szerint a beruházás feltételezi, hogy az önkormányzat az erőmű és a város közötti öt és fél kilométeres, elöregedett távvezetéket újjáépíti közel egymilliárd forintért. A fejlesztés ötven százalékára az önkormányzat pályázatot nyújtott be, amely elbírálás alatt áll.

A polgármester elmondta, az MVM a fűtőmű építésére minden engedélyt megszerzett, a létesítmény tervezési munkái elkészültek. A fűtőmű kivitelezője az MVM OVIT Országos Villamostávvezeték Zrt. lesz, a beruházás indításáról az MVM augusztus 29-i közgyűlésén születik végleges döntés. Az új fűtőmű 36 megawatt csúcsteljesítményű lenne, két biomassza- és egy tartaléknak szánt olajtüzelésű kazánnal működne, áramtermelést nem végezne. A beruházáshoz felhasználható a Vértesi Erőműben jelenleg működő faaprító berendezés, amelynek kapacitása száz tonna óránként.

Oroszlányban 4300 lakást és az ipari park fogyasztóit látja el távfűtéssel az Oroszlányi Szolgáltató Zrt., amely 90 százalékban az önkormányzat, 10 százalékban a Vértesi Erőmű tulajdona. A városban az elmúlt években két lépcsőben minden tömbházhoz saját, önállóan szabályozható hőközpontot építettek ki mintegy 600 millió forintos ráfordítással.