Másfél éves háborúskodásnak vethet véget a volt esztergomi polgármester, ha beváltja múlt heti ígéretét, és kiegyezik sokat bírált utódjával, Tétényi Évával. Meggyes Tamás a hvg.hu-nak azt mondta, már nincsenek polgármesteri ambíciói, sem politikai céljai, a város érdeke szerinte az, hogy a szemben álló felek megtalálják a közös nevezőt. A fideszes politikus időközben pártjában és a városban is elszigetelődött: eldőlt, hogy a 2014-es választásokon már nem őt indítják Esztergomban, a volt polgármesterhez lojális városi frakció pedig tehetetlenül szemléli, ahogy az állam inkasszózza az önkormányzat pénzét.
„A következő hetekben a tevékenységünknek csak akkor lehet bármilyen értelme, ha az ajtóban letesszük pártfelszerelésünket és keleti módra, mezítláb bejövünk ide, egyforma emberként. (…) Ha nem fogunk össze, semmi nem fog sikerülni és közösen fogunk megsemmisülni” – buzdított a városi képviselők összefogására Meggyes Tamás az MTI tudósítása szerint a pénteki képviselő-testületi ülésen. Esztergom volt fideszes polgármestere – aki másfél éve folyamatosan vitázik utódjával, a független Tétényi Évával – még a kormányt is bírálta az évi 1,1 milliárdos várost sújtó elvonást kritizálva.
Meggyes több hónapos kihagyás után tért vissza a képviselő-testületbe, melynek ülésein november óta nem vett részt. Esztergom országgyűlési képviselője a város csődhelyzetét kezelő megoldást szorgalmazott, amihez szerinte elengedhetetlen a polgármester és a fideszes többségű, az ő támogatóiból álló képviselő-testület kiegyezése.
Az önkormányzat a város gazdálkodását megbénító, másfél éve tartó politikai viták miatt havonta kerül csőd közelbe. Az anyagi gondok miatt tavaly novemberben lekapcsolták a közvilágítást az utcákon, és az iskolákban napokra leállt a közétkeztetés. A pénzügyi nehézségeken az intézmények állami átvétele sem segített, ugyanis a kormányzat a város költségvetéséből rendszeresen pénzt von el az iskolák fenntartására. Az inkasszót lehetővé tevő márciusi költségvetési módosítót a kormánypárti Meggyes ugyan nem szavazta meg a parlamentben, de a válsághelyzet előidézésében komoly szerepet játszott a Tétényivel folytatott háborúja.
A polgármester eddig szintén nem válogatott az eszközökben: tavaly olyan önkormányzati döntésekkel is szembe ment, melyet korábban ő kezdeményezett. A két politikus csatájába időközönként a kormányhivatalnak kellett beavatkoznia, tavaly decemberben még az Alkotmánybíróság (Ab) is állást foglalt a vitában. A múlt heti ülésen nemcsak Meggyes, hanem Tétényi is békülékeny hangot ütött meg: azt mondta, olyan megszorítások jönnek a városban, amihez „szükség lesz az együttműködésre”. A Fidesz országos vezetéséből származó információink szerint Meggyest az is a kiegyezés felé tereli, hogy elszigetelődött pártjában, amely 2014-es választásokon már nem őt akarja indítani.
„Eredetileg még egy ciklust akartam vállalni, de ez a lehetőség elúszott a 2010-es vereségkor. Már nincsenek polgármesteri ambícióim” – mondta Meggyes Tamás, aki hvg.hu-nak azt állította nincsenek politikai céljai az egyezség szorgalmazásával. A volt polgármester szerint a fejlesztések leállása, az adósságrendezés és állami inkasszó miatt olyan súlyos helyzetbe került a város, hogy a szemben álló feleknek most már meg kell találniuk azt a „minimál programot”, amelyet közösen tudnak képviselni. A volt polgármester azt mondta, ha sikerül megegyezni, nem zárható ki, hogy alpolgármestert is jelölnek a Fideszből – amit Tétényi másfél éve kér tőlük.
Ha a következő két évben ez nem változik, akkor Meggyes legfeljebb az országos listáról kerülhet a parlamentbe, de – ahogy egy vezető fideszes politikus fogalmazott – az Országgyűlés létszámának csökkenése miatt erre a névsorra várhatóan csak „a nagy nevek” kerülhetnek fel. Fideszes forrásokból úgy tudjuk, Meggyes azon kevés parlamenti képviselők közé tartozik, akikkel a kedden távozó frakcióvezető nem ült le egyeztetni a 2014 után tervekről. (Tavaly nyár óta Lázár János a legtöbb kormánypárti parlamenti képviselőt kifaggatta, mit tervez, ha a parlament létszámának csökkentése miatt már nem jut hely nekik a fideszes képviselőcsoportban.)
Bár nyilvánosan a párt vezetői eddig nem bírálták Meggyest, az Origó még tavaly áprilisban meg nem nevezett fideszes forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a kormánypárt vezetői aggódva figyelték az esztergomi háborút attól tartva, hogy a vita „ráég a Fideszre”. Ez a Tárki 2012-es áprilisi, megyei bontású mérése szerint meg is történt: egyik megyében sem nőtt olyan lendületesen 2010 óta az MSZP népszerűsége, mint Komárom-Esztergomban, a Fideszé pedig 10-12 százalékot csökkent.
Az Origó szerint Meggyes a választmányi elnök, Kövér László nyomására lépett vissza 2010 őszén a helyi politika élvonalából: a választások után átadta a városi frakció vezetését az egyéni kerületet elnyert Steindl Balázsnak. „Tamásnak a helyi Fideszben most is komoly a támogatottsága, a városi képviselőink továbbra is feltétlen hívei” – mondta egy, az elnökségi döntéshozatalra rálátó forrás, aki szerint ezért a pártvezetés nem is tud beavatkozni a helyi folyamatokba, legfeljebb választókerületi szinten volt ráhatásuk az eseményekre.
Egy másik, névtelenséget kérő kormánypárti politikus szerint Steindl – aki 2010 előtt a polgármester titkára volt – továbbra Meggyessel egyeztetve hozza meg a döntéseket. Tavaly szeptemberben Steindlnek kihívója is akadt a megyei Fidelitaszt irányító Heer Ádám személyében – akinek édesapja a Szent István Strandfürdő vezetője –, de a helyi Fidesz többsége mégis a frakcióvezetőt erősítette meg elnöki pozíciójában. Míg a helyi Fideszben továbbra is megkérdőjelezhetetlen Meggyes tekintélye, a katolikus egyház vezetésével jó kapcsolatot ápoló városi KDNP-vel állandó a konfliktusa. A kereszténydemokraták több alkalommal is nyilatkozatban határolódtak el a politikai vitáktól, hangsúlyozva, hogy a KDNP-nek nincs képviselője az önkormányzatban (ennek ellenére a városi frakció a Fidesz-KDNP nevet viseli).
„Akármit is gondolunk Tétényiről, vagy arról, hogy kinek van igaza, ennek a cirkusznak véget kell vetni” – mondta a Fidesz egyik befolyásos politikusa, aki szerint ezt már a párton belül szorongatott helyzetbe került Meggyes is felismerte.
A központi költségvetés január-februárban inkasszózta Esztergom kasszáját, ami ellen Tétényi tiltakozott. Ennek ellenére az önkormányzat költségvetésébe beszámolták az elvonásokat: a késve, több hetes vita után megszavazott 2012-es büdzsében 1,1 milliárd forintos hiány szerepel, mivel az állam által átvett intézményeket a várossal finanszíroztatják.
Ám hiába tiltakozott Tétényi, Matolcsy György március végén olyan költségvetési módosítót fogadtatott el a parlamenttel, mely szerint szeptemberig Esztergom 750 milliót kell befizessen a központi büdzsébe.
Abban már Tétényi és Meggyes is egyet ért, hogy az inkasszó és az adósságrendezés együtt kivérezteti a várost, és valamilyen közös tervet kell kidolgozniuk ahhoz, hogy a kormány és a hitelezők jóindulatát kiérdemelhessék.
Hogy volt régen...?
