A vidéki nagyvárosok önkormányzatai egyre változatosabb megoldásokkal igyekeznek ismét életet lehelni az évekkel ezelőtt elnéptelenedett, sokszor lehangoló belvárosokba - írja a napi.hu
A plázák és bevásárlóközpontok mostanra szinte minden település és nagyváros arculatát átrajzolták és annyira nagy a “leszívó” erejük, hogy gyakran a milliárdos beruházásokkal átalakított belvárosi sétálóutcák sem képesek ellensúlyozni a szerepüket. A pécsi Király utca például az elmúlt évtized végére szinte teljesen elnéptelenedett és hasonló helyzet alakult ki többek között Kaposvárott, Szekszárdon, Szombathelyen, Székesfehérváron, Szegeden, Miskolcon, sőt számos kisebb városban is.
Mivel szinte minden nagyobb településen a belvárosi boltok döntő többsége a helyhatóság tulajdonában van, éves szinten nemritkán százmilliós kiesést okoznak a költségvetésben az üzletbezárások miatt kieső bérleti díjak.
Ráadásul a csak homlokzatig felújított (jószerével kimeszelt) belvárosok az eddigi tapasztalatok szerint valósággal taszították a turistákat − többletforgalmat vagy vásárlóerőt nem generálva a településnek. Kaposvári példa, hogy néhány utcai műtárgy, térdíszítő elem, illetve szofisztikáltabb kirakatrendezés kézzelfoghatóan javított a helyzeten. Még Budapesten is kedvező fogadtatásra talált egy pécsi ötlet, amely szerint az üres üzletek egy részét − kedvezményesen − különböző civilszervezeteknek, kulturális egyesületeknek adják bérbe. (Ilyen például a Magyar utca több olyan üzlete, amelyben korábban utazási iroda, illetve butik működött.)
Nagykanizsán egy jóval prózaibb megoldással igyekeztek a kereskedők számára vonzóbbá tenni a belvárost. Miután gyors egymásutánban több mint húsz belvárosi üzlethelyiség maradt bérlő nélkül, az önkormányzat több mint száz ingatlan bérleti díját csökkentette 10 százalékkal. A keszthelyi helyhatóság a sétálóutca kereskedőinek adott négy hónapra 30 százalékos kedvezményt.
Több alföldi nagyvárosban vált be, hogy önkormányzati tulajdonban lévő szolgáltatók ügyfélszolgálati irodáját költöztették a kihalt belváros egy-egy üzletébe − ezzel megnőtt a környék forgalma és ez vonzóbbá tette a helyiségeket a kereskedők számára. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a környező boltok gyorsabban gazdára találnak. Veszprémben, Székesfehérváron és Győrben úgy tartják, hogy a különböző belvárosi kézművesvásárok, a bérbe adott elárusítóhelyek is vonzóbbá tehetik a sétálóutcákat. Szinte valamennyi, a témában megkérdezett szakember egyetért abban, hogy folyamatos programokkal lehet a leghatékonyabban visszacsalogatni a vásárlókat a települések centrumába. A zalaegerszegi belváros most kezdődő rekonstrukciója során a különböző közösségi rendezvények, vásárok megtartására alkalmas tér kialakítása az egyik legfontosabb feladat. Persze annak az ingatlanközvetítőnek is igaza lehet, aki szerint a legtöbb belváros újjáélesztéséhez a különböző megoldások kombinálására van szükség.
Hogy volt régen...?
