Szinte mindenki tisztában van azzal, hogy százezrekbe, milliókba is kerülhet egy komolyabb egészségügyi kiadás, ezért érdemes még egészségesen felkészülni és rendszeresen félretenni erre a célra. Arról viszont kevesebben hallottak, hogy ezt a célt szolgálják az egészségpénztárak, ahol hozamot és állami támogatást is kapunk a megtakarított pénzünkre, azonban itt is érdemes körültekintően eljárnunk, mivel a szolgáltatók drágák, a hozam pedig alacsony.
Mi az az egészségpénztár?
Az önkéntes egészségpénztárak alapvetően azzal az elhatározással jöttek létre, hogy addig érdemes félretenni az ember betegségével kapcsolatos kiadásokra, amíg az ember egészséges. Alapvetően egy rendszeres megtakarításról van szó, amelynek egyenlegét magánszemélyként is gyarapíthatjuk, vagy kérhetjük munkáltatónktól is a tagdíj fizetését, amely cafeteriaként teszi ezt meg. Az összegyűlt pénzt egészségügyi szolgáltatásokra, például szűrővizsgálatokra, kórházi, háziorvosi ápolásra költhetjük el, ehhez azonban szükséges, hogy a pénztárunkkal az adott egészségügyi intézménynek érvényes szerződése legyen, kivéve, ha termékeket, például gyógyszereket, gyógyászati eszközöket veszünk.
Adott esetben a kieső jövedelmünket is pótolhatjuk az összegyűlt pénzből. Mindehhez kapunk egy kártyát is, amellyel fizetni tudunk az igénybe vett termékért, szolgáltatásért. Kedvezményezettként megjelölhetjük továbbá a családtagjainkat, rokonainkat is, akik szintén elkölthetik a pénztárban összegyűlt pénzt egészségügyi kiadásokra, ha kell. Ha meghalunk, a pénz örökölhető.
Miért jobb ez, mint a párnaciha?
Főleg az adókedvezmény miatt:
- a munkáltatónak azért éri meg, mert kedvezőbb az adózása a tagdíjfizetésnek, mintha bérként fizetné ki a pénzt - az aktuális havi minimálbér 30 százalékáig vállalhatja át a tagdíjat (ez jelenleg 33 300 forint / hó), 200 ezer forintos összeghatárig 34,51 százalékos, 200 ezer forintos összeghatár fölött 49,98 százalékos adót kell kifizetnie a tagdíj után,
- magánszemélyként pedig azért éri meg, mert adójóváírást vehetünk rá igénybe, ez a tagdíj 20 százalékának megfelelő összeg, maximum 150 ezer forint,
- valamint ha két évre lekötjük a pénzt, a 20 százalék fölött még 10-10 százalékos adókedvezményt is kaphatunk ( a felső határ viszont itt is él).
Ha a munkáltató fizeti a tagdíjat, értelemszerűen nem jár utána adójóváírás a magánszemélynek. Emellett a pénzünkre jellemzően hozamot is jóváírnak a pénztárak - ezt jellemzően állampapírokon, betéteken és folyószámlákon érik el a pénztárak, ezért nem tudunk túl jelentős számokról beszélni, - a hozamok után viszont nem kell adózni.
Mennyibe kerül?
Szép az adókedvezmény és a hozamok, de a költségek más megtakarítási formákhoz képest kifejezetten magasak. Az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz hasonlóan az egészségpénztárak is sávos költségelvonást használnak, vagyis ahhoz arányosítják az elvont költségeket, hogy mennyit pakolunk a pénztárba, viszont ennek mértéke az előbbinél jóval komolyabb.
Előfordul, hogy a szolgáltatók egyébként engednek a költségekből például adomány esetén, vagy más szolgáltatásokat kedvezményesen vásárolhatunk cégcsoporton belül, de most ettől eltekintünk.
Négy jelentősebb költségeleme van az egészségpénztáraknak:
A belépéskor fizetendő, a működési tartalékba kerülő tagdíj, amit az egyszerűség kedvéért nyitási költségként fogunk innentől kezdve említeni, ez egy fix összeg.
A működési tartalékba és a likviditási tartalékba történő befizetés együtteséből létrejövő rendszeres költség, amit minden tagdíjfizetéskor levonnak tőlünk. Pontos mértékét az alapján határozzák meg a pénztárak, hogy mekkora tagdíjat fizetünk be; aránya általában annál alacsonyabb, minél magasabb tagdíjat fizetünk, vagyis az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz hasonlóan sávos rendszerről beszélhetünk.
A költségek levonása után képezett fedezeti tartalékból vonják a befektetési portfóliók kezelési díját (ha van ilyen), amely - egy befektetési alap költségeihez hasonlóan - árfolyamveszteségként jelentkezik.
Emellett még jellemzően a kártyáknak is van költsége, ez viszont mindössze pár ezer forint, amit utána évekig nem kell újra kifizetnünk. a kerül, ez a legtöbb szolgáltatónál 4 000 forint, kivéve a Medicinát, az OTP-t, a Vasutast, a Vitamint és a Prémiumot. Utóbbinál ingyenes a taggá válás.
Hogy volt régen...?
