Tilos azonban kampánytevékenységet folytatni olyan épületben, amelyben hatóság működik. Ez alól kivételt képeznek az ötszáznál kevesebb lakosú települések, ha más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre.
A kampánycélú rendezvényre való bérbeadás feltételeiről, így például a helyiségek díjáról az állami és önkormányzati költségvetési szervek, tehát az intézményfenntartók dönthetnek.
A kampányrendezvényeket a jogszabály egységesen „választási gyűlésnek” nevezi, ilyet csak kampányidőszakban lehet tartani, a szavazás napján azonban már nem.
A törvény szerint a választási gyűlések nyilvánosak, azokon a rend fenntartásáról a szervezőnek kell gondoskodnia.
Törvény tiltja egyes, a gyülekezési jog gyakorlását és a választási gyűléseken részvételt akadályozó „magatartásokat”. A szabálysértési törvény rendelkezései szerint szabálysértést követ el az, aki mást gyülekezési jogának gyakorlásában, valamint a választási gyűlésen részvételében jogtalanul akadályoz, az ilyen ügyekben a rendőrség jár el.
A büntető törvénykönyv is védi a gyülekezési jogot: a választási gyűlésen való részvétel erőszakkal vagy fenyegetéssel történő akadályozása három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
(MTI)
Hogy volt régen...?
