A hajdú-bihari önkormányzat a megyei településekkel való egyeztetések koordinációján túl ajánlja fel a debreceni önkormányzatnak, hogy az aktív nemzetközi projektpartnerségének köszönhetően kialakult kapcsolataival is segíti az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) 2023 pályázatot – jelezte Pajna Zoltán elnök, a közgyűlés debreceni ülésén.
Utalt rá, hogy a megyei önkormányzatnak - nemzetközi pályázatainak köszönhetően – Európa-szerte több mint 20 ország, több mint hatvan szervezetével épült ki partneri kapcsolata, köztük három olyan várossal – a dániai Arhusszal, a hollandiai Leeuwardennel és az olasz Materával – amely már sikeresen pályázott az Európa Kulturális Főváros címre.
E városok tapasztalatait is felhasználva is támogatja Debrecen pályázatát a hajdú-bihari közgyűlés, amely pénteken egyhangú döntést hozott erről – mondta el Pajna Zoltán az MTI-nek.
Komolay Szabolcs, Debrecen kulturális alpolgármestere emlékeztetett rá, hogy a 2010-es cím elnyerésére - amikor Pécs lett a befutó –, már pályázott Debrecen, de akkor egészen mások voltak a pályázat feltételei.
Egyrészt akkor a magyar kormány döntött a nyertesről, most pedig az 15 tagú brüsszeli bizottság, amelynek csak két magyar tagja lesz. Másrészt korábban elsősorban a kulturális infrastruktúrafejlesztéseket támogatta az Európai Unió, 2016 óta viszont olyan társadalmi problémákat megjelenítő projekteket várnak, amelyekre a kultúra eszközeivel lehet válaszolni – ismertette az alpolgármester megjegyezve, hogy bár egy város pályázik, a környező települések, az egész régió kulturális értékeit kell megjeleníteni.
Példaként említette, hogy tavaly a lengyelországi Wroclaw volt Európa Kulturális Fővárosa, ahol az év 365 napján összesen 1100 programot szerveztek, egyöntetű nemzetközi elismerést kiváltva. Nagy lehetőség, óriási húzóerő lenne Debrecen és a megye számára a cím elnyerése, a pályázati folyamatban fontos lépés a hajdú-bihari önkormányzat támogatása – mondta a megyegyűlésen Debrecen kulturális alpolgármestere.
Hogy volt régen...?
