A munkanélküliség kezelése az egyik legnagyobb kihívás a vidéki települések vezetői számára. Érdemes odafigyelni a heves megyei Csányra, hiszen megmutatták, hogy a közmunka nem csak árokpucolásban és gereblyézésben merülhet ki, és egy évtizede már naponta szolgáltatnak jó példát arra, hogy a közmunkaprogramokat hogyan lehet értékteremtésre, építkezésre használni.
Csány neve évtizedeken át összeforrt a dinnyetermesztéssel, a csányi dinnye országszerte híres volt. Az utóbbi években az import dinnyék dömpingje viszont léket ütött ezen a tradíción, így a faluban egy ideje már nem tudják jövedelmezően végezni ezt a tevékenységet. Ma már csupán két család foglalkozik a népszerű hazai nyári gyümölcs termesztésével a faluban. Helyette inkább uborkában utaznak a helyiek, alig van olyan udvar a településen, ahol ne állna uborkákkal teli fóliasátor.
Csány lakói generációk óta foglalkoznak mezőgazdasági termeléssel, sokan munka mellett, úgynevezett második gazdaságként teszik ezt. Ennek ellenére a 2010-es évek elején nagyon magas volt a munkanélküliség a faluban, a 2100 lakosból több száz embernek nem volt állandó megélhetési forrása. A polgármesteri széket 2010-ben elnyerő Medve István egyik nagy feladata az volt, hogy ezen a helyzeten változtasson, illetve hogy önellátóvá és önfenntartóvá tegye a falut.
Hogy volt régen...?
