A cigány is polcra kerül

A közmunkások évek óta biozöldség- és biogyümölcs-termesztést tartanak fenn, az idén a falu már piacra akarja dobni az első cigány termékcsaládot is.

Tavaly újabb ciklusát kezdhette meg Cserdi polgármestere, aki 2006 óta vezeti a Baranya megyei községet. Bogdán László az elmúlt években számos kezdeményezésével vált ismertté, szerinte azonban nem az ő személye, sokkal inkább az általa képviselt ügyek a fontosak, amelyekért sok támadást kapott már, de az elképzeléseiből nem akart engedni.

Akkor váltam egy homofób, raszszista, primitív polgármesterré bizonyos körök szemében, amikor a falumban szembesítettem a szülőket és a gyerekeket azzal, hogy nem vagány dolog fiatalon börtönbe kerülni. Ezért kezdtem el szervezni börtönlátogatásokat, amit »köcsögmentesítő« programnak neveztem el> – mesélte. Ha kell, elrettentés céljából újabb fiatalokat visz el Pécsre börtönlátogatásra, vagy iskoláskorú lányokat a város egyetemére, hogy inspirálódjanak, és lássák, mennyivel több lehetőség lehet előttük, ha a továbbtanulást választják. „A cigánytelepnek volt egy olyan üzenete, hogy aki börtönbe kerül, az egy kemény gyerek, pedig ez nagyon nincs így. Az meg nem tradíció, hogy egy tizenkét éves kislány szül: ilyen cigánytradíció egyszerűen nincs, és ezt be akartam bizonyítani!” – tette hozzá.

Cserdiben kezdetben szinte minden felnőttnek a közmunka volt az egyedüli munkalehetőség: öt évvel ezelőtt összesen százhúsz közmunkást regisztráltak, jelenleg ez a szám húszra csökkent. 2011-ben három szakmunkás volt a faluban, 2019-ben már összesen harminc helybelinek lett szakmunkás végzettsége. A faluból több mint húszan tanulnak középiskolában, tavaly öten leérettségiztek, hatan elvégezték a szakmunkásképzőt. „Így sincs kolbászból a kerítés, azonban a törekedésünknek vannak egyértelmű jelei” – mondta.

Bogdán László polgármestersége alatt az önkormányzat közel ezer négyzetméter fóliasátor építésére adott be pályázatot, amelynek elnyerése után a YouTube-on keresztül tanulták meg, hogyan is kell a sátrat felépíteni, majd kezdték el a zöldség- és növénytermesztést. A közmunkásokkal a mai napig biozöldség- és biogyümölcs-termesztést végeznek, és a pár száz fős faluban már élelmiszert osztanak a rászorulóknak.

A polgármestert több mint fél éve kereste meg a fővárosi Fűszerparadicsom nevű cég, hogy dolgozzanak közösen, azóta a vállalatnak az egyik beszállítója lett a falu. „A termékeket a nagyobb áruházláncokban már meg lehet vásárolni, de hosszú távon a cél az, hogy saját »cigány« vagy »Cserdi« néven futó termékeket is előállíthassunk” – tette hozzá. „Jelenleg épül egy nagyüzem, amelynek a C1-es nevet adtuk, ahol zöldségeket, fűszereket fogunk még nagyobb mennyiségben csomagolni és tárolni” – ismertette, majd kiemelte, azért fontos, hogy C1 – vagyis „cigány egyes” – néven működjön tavasztól a beruházás, hogy ezzel is rögzüljön az emberekben, igenis léteznek cigányok által előállított termékek. A polgármester szerint ráadásul a gasztronómia területén még könnyebb a másik embert megszólítani: „Itthon szinte mindent meg lehet kapni a nemzetközi konyhapiac kínálatából. A kaja eggyé tesz minket, akkor miért ne lehetne cigány lecsót vagy éppen cigány füstölt paprikát is vásárolni?”

„A füstölt paprika megnevezése is áthallásos – hiszen a cigányokat is szokták füstösnek hívni –, de vállaljuk be, és egyáltalán nem lesz sértő, hiszen értéket tudunk mögé tenni” – mondta. A polgármester kiemelte: nagy szó lesz, hogy 2020-ban „a cigány a polcra fog kerülni”, és olyan minőségű termékek lesznek, mint az autópiacon a „Ferrari vagy a Lotus”.

VG