Tele van az európai és a magyar sajtó azzal, hogy Magyarország és az EU különböző szervei között háború dúl. A bizottság kötelezettségszegési eljárásokat fontolgat a 4. alkotmánymódosítás miatt. A parlamenti vitanapon a frakciók többsége nagyon aggódott a magyar demokráciáért. A kormány szerint az EU baloldali nyomásra előrántotta kettős mércét, és hiába, hogy Magyarország jobban teljesít, nem hajlandók kivenni bennünket a túlzottdeficit-eljárás alól – írja a 444.hu.
A közvélemény számára kissé megfoghatatlan, de a sajtóban igen intenzíven tálalt vita láthatólag lefoglalja a feleket, miközben van egy terület, ahol sokkal nagyobb baj lehet, és tényleg nagyon sok pénzt bukhatunk.
Az egyik problémás terület a KEOP, a másik meg a KÖZOP. A rövidítések egy-egy operatív programot takarnak, az első az energiahatékonyságit, a másik a közlekedésit. Az elsőből lehet például panelházakat felújítani, a másodikból új utakat, vasutat építeni. KÖZOP-ra ment el eddig a legtöbb pénz, a 2007 óta 865 milliárd forint, és több mint 2000 milliárd forintnyi támogatást már odaítéltek a nyerteseknek. Összehasonlításképpen: összesen 8000 milliárd körüli a teljes keret, amit ebben a hét évben (2007-2013) el lehet költeni itthon az EU pénzéből. A KEOP sem kis falat. 365 milliárd ment már el ide, és 1100 milliárdról van már szerződés. A nagy különbség mutatja, hogy mindkét területen nagy a csúszás, sok pályázat akadozik, vagy éppen csak elbírálás után van.
A pályázatok kifizetése úgy megy, hogy ha például Gyök település a KEOP-on nyer 889 millió forintot az önkormányzati tulajdonban lévő panelházak ablakcseréjére, akkor ahogy halad a munka, nyújtják be a számlákat, az NFÜ (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) pedig fizet. Az NFÜ a Magyar Államkincstárból (MÁK) szedi a pénzt, aztán ha összegyűlt 3 hónapnyi kifizetett számla, akkor azt egy csomagban küldik Brüsszelbe, ahonnan ezt euróban utalják a MÁK-nak.
A probléma az, hogy egy ideje (információink szerint tavaly nyár óta) a KEOP-os számlákat Brüsszel nem fizeti ki. Kevésbé régóta, de ez a helyzet a KÖZOP-os pályázatokkal is (ott Gyök mondjuk elkerülő út építésére nyerhetett). És van, aki szerint ez van a TIOP-os pályázatokkal is. (Amiből a TI társadalmi infrastruktúrát, az OP szokás szerint operatív programot jelent. Ebből Gyök az orvosi rendelő mosdóját csempézné ki, mondjuk.)
Az egyes OP-ok számláinak késedelmes brüsszeli kiegyenlítése nem szokatlan dolog. Az ezzel foglalkozó szakértők szívesen mondják rá, hogy olyan, mint a nátha: kellemetlen, de úgyis elmúlik, és nincs olyan év, hogy valakit el ne kapna. Valóban, például a KÖZOP-os kifizetéseket már sokadjára függesztették most fel Brüsszelben, a szocialista kormány alatt is előfordult ilyen. Sőt volt olyan OP (ÁROP), ami el sem indulhatott egy ideig.
A felfüggesztések mögött mindig az van, hogy az Európai Bizottság talál valamilyen típushibát az utóbbi hónapok pályázataiban, és amíg a vitát le nem zárják a magyar állammal, addig nem fizetnek, ezzel is nyomatékosabbá téve érveiket. Van, amikor ez igen nagyban megy: Románia esetében például tavaly annyi OP kifizetését függesztették fel, hogy délkeleti szomszédunk 2012-re az EU nettó befizetőjévé vált. Vagyis hiába Románia a második legszegényebb tagállama az uniónak, mégis több tagdíjat fizetett be, mint amennyi uniós támogatást le tudott hívni.
Amikor a vita egy tagállam és a bizottság között nagyon elmérgesedik, és patthelyzet látszik kialakulni, akkor szokta csak a brüsszeli szervezet nyilvánosságra hozni, hogy egy-egy OP kifizetését felfüggesztették. Egyébként inkább csendben, a színfalak mögött szeretik intézni ezeket az ügyeket. Részben azért, mert nem akarnak politikai botrányt okozni. Nagyon rosszul hangzik minden tagállamban, ha kiderül, hogy a kormány annyira béna, hogy nem képes lehívni a pénzt. Másrészt a bizottságnak sem érdeke, hogy botrányosnak tűnjenek a kifizetések. Az egyre szűkmarkúbb nettó befizetők semmi másra nem vágynak jobban, minthogy kiderüljön, a támogatási rendszer béna, kár bele ennyi pénzt ölni. Értelemszerűen a nemzeti kormányok sem kötik az emberek orrára, hogy most éppen elakadt ez vagy az a számla. Így a legtöbbször az ilyen viták titokban maradnak, többségükben meg is oldódnak, és addig az államok a saját pénzükből hiteleznek. Mint most teszi ezt a magyar is.
Három, egymástól teljesen független helyen dolgozó, egymást nem is ismerő, de EU-s vonalon otthonosan mozgó szakembertől is úgy tudjuk, hogy a KEOP pénz nem jön jóideje (egyikük szerint tavaly nyár óta, a másik kettő nem mondott dátumot). Ketten úgy tudták, hogy a KÖZOP sem jön, és egyikük szerint már a TIOP sem. Ráadásul mindhárman ugyanazt az okot említették.
A probléma szerintük az, hogy a pályázatoknál a mérnököktől kamarai igazolást kért a magyar állam. Egy besorolási kódot, ami jelzi, hogy például a gyöki panelek kazánját milyen képesítésű mérnök tervezi majd. Ezt pedig azért látja problémásnak a bizottság, mert ilyen igazolást külföldi mérnök akkor sem tud benyújtani, ha a feje tetejére áll. Márpedig az EU érzékeny az ilyen versenykorlátozásokra.
Úgyhogy ideje volt hivatalosan is megkérdezni a témában egyébként szemérmes két oldalt: a bizottságot és az NFÜ-t.
Az NFÜ válasza kerülgette a forró kását. Azt írták, hogy a “a Bizottság auditorai az októberi ellenőrzések során diszkriminatív közbeszerzési gyakorlatot véltek felfedezni” és “azt kifogásolták, hogy a mérnöki szaktudást megkövetelő beszerzések alkalmával követelményként fogalmaztuk meg az előzetes hazai mérnöki kamarai regisztráció, valamint a magyar nyelv tárgyalási szintű ismeretét”.
A brüsszeli utalások felfüggesztéséről csak ennyit közöltek: “Az Európai Bizottságnak jogában áll felfüggeszteni az operatív programokhoz kapcsolódó kifizetéseket”.
A bizottságtól Shirin Wheeler, a regionális politikáért felelős biztos szóvivője válaszolt: ebben közvetetten elismerte, hogy nem jön pénz, de azért a vita nagy része titok, „harmadik fél részére nem adható ki”.
A bizottsági szóvivő annyit megerősített, hogy a KEOP-nál tényleg találtak „potenciálisan diszkriminációra utaló” nyomokat a pályázatokban, és ez „igaz lehet más OP-okra is”. A vita most „contradictory procedure” (vagyis „egyeztető eljárás”) alatt van.
Ez azt jelenti, hogy hivatalosan nincs még felfüggesztés, de ha megnézzük a vonatkozó szabályokat, akkor kiderül, hogy mégis van. Ebben a fázisban ugyanis az eljárásrend szerint már felfüggesztik a kifizetéseket: „The Member State disagrees with the correction required or proposed by the Commission: following a formal contradictory procedure with the Member State that includes the suspension of payments to the programme” írja a szabályzat. (A tagállam nem ért egyet a bizottság által javasolt vagy elvárt módosításokkal: ekkor egy egyeztető eljárás indul, amelynek része a program finanszírozásának felfüggesztése.)
Vagyis a hír igaz, Brüsszelből a KEOP-ra (és talán egyéb OP-okra) most nem jön pénz. A hivatalos felfüggesztés annyival durvább, hogy akkor a pénz már nem is jöhet meg, ebben a fázisban viszont még van esély megegyezésre, és a számlák (legalább részbeni) rendezésére.
Azt is elárulta Wheeler asszony, hogy brüsszeli kifogásokról idén februárban kapott a magyar kormány részletes dokumentumot. Ez megerősíti három forrásunk egyikének állítását: ő úgy tudja, hogy José Manuel Barroso bizottsági elnök személyesen nyomta Orbán Viktor kezébe az erről szóló papírt, kettejük február eleji brüsszeli találkozóján.
Ekkor már nagy volt a baj, hiszen ilyen szinten nem szokás technikai vitákkal foglalkozni. Pedig február 1. óta a magyar fél nem követeli már meg a kifogásolt feltételeket a mérnököktől, és már csak a győztestől utólag kérnek kamarai regisztrációt. Az NFÜ szerint ezzel minden megoldódott és az esetleges fizetési felfüggesztés (amelyhez Brüsszelnek joga van) okafogyottá vált. Ehhez képest a bizottsági szóvivő arról írt, hogy februárban még kifogásokat küldtek Magyarországnak, és a vita nincs még lezárva.
A helyzet komoly, óriási pénzekről van szó. Egyre kényelmetlenebb a magyar államnak meghitelezni az EU-s pénzeket. Ha ez így marad, az a költségvetési hiánynak nagyon betehet, holott éppen most büszkélkedik a kormány, hogy tavaly csak 1,9 százalék volt a deficit.
Még aggasztóbb lenne, ha az eddig benyújtott számlákat tényleg soha nem fizetnék ki, mert Brüsszel megállapítaná, hogy ezek mind szabálytalan pályázatok voltak. Ilyenkor elvben a pénzt nem buknánk el, mert azt más pályázatokra át lehetne vinni. Csakhogy a költségvetési ciklus 2013 végén zárul. Amire addig nem sikerül leszerződni (és 2015 végéig meg is építeni) az a pénz elvész, vagyis rengeteg már elköltött pénz ragadhat így be, és ezek újbóli megpályáztatása a hátra lévő időben reménytelen. Mire lemegy a kiírás, jelentkezés, közbeszerzés, építkezés és próbaüzem herce-hurcája, addigra bőven túllépünk minden határidőn. Így is vért izzad a magyar bürokrácia EU-pénzköltési szakosztálya, hogy a rendelkezésre álló keretet el lehessen költeni.
A KEOP-nál, ami a legrégebb óta van befagyasztva, jól látszik, hogy mekkora a különbség a ténylegesen kifizetett és a leszerződött pénzek között: 735 milliárd forint, vagyis másfélszer meg lehetne építeni belőle a 4-es metrót. Nem tudjuk, hogy a brüsszeli befagyasztás vagy egyéb okok miatt van ekkora különbség a leszerződött és a kifizetett pályázatok pénze között, de valószínűleg van összefüggés. (A KÖZOP-nál még nagyobb, 1000 milliárd feletti a különbség.) A másik két feltehetően érintett OP-pal együtt tehát sokezermilliárdos tételről van szó. A kifogásolt pályázatok mind közbeszerzést igénylő infrastrukturális beruhások, vgyis jó drágák. Összehasonlításul: amikor tavaly néhány hónapra az EU belengette, hogy a túlzott deficiteljárás miatt megbüntetik Magyarországot, akkor kb. 140 milliárd forintot fagyasztottak volna be. A most kockán forgó pénz ennek legalább a tízszerese lehet.
Hiába kérdezgettük a szakértőket, senki nem bírta megsaccolni sem, hogy milyen kimenetele lehet ennek a vitának. Az eddigi pályázatokat utólag benyeli Brüsszel, és rendesen kifizetik az eddig államkincstárból hitelezett részt? Vagy mostantól mehetnek a dolgok, de az eddig ki nem fizetetteket bukjuk? Vagy egyenként végignyálazzák a pályázatokat, és egy részét elfelejthetjük, a másik részét pedig kifizetik?
Lázár János – aki államtitkári kinevezésekor megkapta az EU-s pénzek felügyeletét is – múlt szerdán Brüsszelben tárgyalt a fejlesztési pénzeket felügyelő biztossal, valószínűleg erről az ügyről is. (A találkozóról a sajtó nem számolt be, viszont a bizottság eseménynaptárában benne van.) Az biztosnak látszik, hogy ezt nem oldották még meg.
Miközben megy a politikai vita az EU intézményei és a magyar kormány között számos ügyben, az igazi érvágás az lenne, ha ebben a konfliktusban Brüsszel magyar szempontból kedvezőtlenül döntene, és nem rendezné soha a KEOP-os (és talán KÖZOP-os, esetleg TIOP-os) beragadt számlákat.
Nem tud annyit Magyarország ellen kiabálni az Európai Parlamentben Guy Verhofstadt (liberális frakcióvezető, aki az alkotmány legutóbbi módosítása után azt követelte, hogy függesszék fel a magyar kormány szavazati jogát az Európai Tanácsban), hogy az így okozott kár töredéke lehet csak annak, amit egy teljes kifizetési felfüggesztés okozhat.
Hogy volt régen...?
