Emlékérem- és bélyegkiadással, emlékzászló adományozásával és kulturális rendezvényekkel ünnepli várossá nyilvánításának 150. évfordulóját az idén Kaposvár.
A somogyi vármegyeszékhely közgyűlése csütörtöki ülésén 20 millió forintot szavazott meg a hagyományok ápolását, a közösség összetartozását is erősítő emlékév programjainak megvalósításához.
Az önkormányzat százötvenet készíttet az egyik oldalán „150 éve város Kaposvár” feliratú, a másik oldalán a település Kossuth terét ábrázoló ezüst emlékéremből, amellyel azokat tünteti ki, akik jelentősen hozzájárultak a város fejlődéséhez, közösségének építéséhez, hírnevének öregbítéséhez.
A város címerével ékesített emlékzászlóból ötven készül helyi szervezeteknek, amelyek tevékenységükkel nagymértékben segítették Kaposvár társadalmi, gazdasági fejlődését.
Az évfordulóra tervezett személyes bélyeg és a hozzá tartozó boríték április 4-től kapható a postafiókokban.
Esztendőknek vándorútján címmel könyv jelenik meg tavasszal a város elmúlt 150 évéről, kiadják szeptember végén a Képviselői arcképcsarnok második kötetét Kaposvár 2006-2022. közötti közgyűlési tagjainak életrajzával.
A város emléktáblát állít Somssich Pál (1811-1888), Somogy vármegye jegyzője, majd országgyűlési követe, „a korszak meghatározó személyisége” tiszteletére.
Az emlékév hangsúlyos elemként jelenik meg Kaposvár 109 millió forintból megvalósuló nagyrendezvényein is. A júniusi Rippl-Rónai fesztiválon tematikus túrákon mutatják be a múlt emlékeit, és kiemelt figyelmet szentelnek a helyi művészeknek, a kaposvári Zichy Iparművészeti Szakgimnáziumban tanulók munkáinak.
Az augusztusban sorra kerülő komolyzenei fesztiválon, a Kaposfesten kiállításon mutatják be a kaposvári születésű festőművész, Galimberti Sándor életművét, a szeptemberi Miénk a város fesztivál első napján bemutatkozási lehetőséget kapnak kaposvári zenekarok.
Az elfogadott előterjesztésben felidézik, hogy Kaposvárt 1873-ban – története során másodszor – nyílvánították „rendezett tanácsú várossá”. A település élére polgármestert választottak, így az egykori mezőváros kikerült a kaposvári járás főszolgabírójának joghatósága alól, és önkormányzati működését közvetlenül Somogy vármegye alispánja felügyelte.
Hogy volt régen...?
