Hivatali visszaélés és más bűncselekmények miatt hatvanöten állnak bíróság előtt. Az ügyben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség emelt vádat, miután azonban a vádlottak között jegyző és polgármester mellett több ügyvéd is van, a szolnoki büntetőbírák elfogultságot jelentettek be, ezért az ügyet Debrecenben tárgyalják.
A több mint 200 oldalas vádirat szerint a vádlottak 2006 és 2009 között csaknem 120 ingatlan esetében jogosulatlanul igényeltek lakáscélú állami támogatást. Több mint 100 ilyen ügylet tiszabői ingatlanokhoz kapcsolódóan zajlott, de Fegyvernek, Jánoshida, Tiszaroff, Tiszagyenda és Tiszakeszi településeken is volt rá példa. Az ügyben Tiszabő jegyzője és polgármestere, valamint ingatlan-értékbecslő és ügyvédek is vádlottként szerepelnek - közölte Tatár Tímea, a bíróság szóvivője az MTI-vel.
A "forgatókönyv" mindenhol ugyanaz volt: az adásvételi szerződésbe valótlanul magas vételárat írtak be a felek, illetve úgy nyilatkoztak az előleg mint önerő átadásáról, hogy azt valójában nem is fizették ki. A szerződéskötés, értékbecslés, földhivatali és banki ügyintézés a vevőknek a vádlotti kör tagjai nyújtottak folyamatos segítséget: ők állták a felmerülő költségeket is, a szerződéseket ügyvéd készítette, vagy ügyvéd ellenjegyezte. A szerződés készítője minden esetben tisztában volt azzal, hogy a szerződés valótlan adatokat tartalmaz, az ingatlan valós forgalmi értéke jóval alacsonyabb, a vevők önerővel nem rendelkeznek.
A szerződésekben általában 1 millió 750 ezer és 3 millió 500 ezer forint közötti árakat tüntettek fel. Az ügyészség megállapította, hogy a valós érték sokszorosa szerepelt az okiratban, volt például olyan tiszabői ingatlan, amelynek vételára a szerződés szerint 3,3 millió forint volt, pedig az érintett ingatlan forgalmi értéke alig haladta meg a 100 ezer forintot a nyilvántartás szerint. Erre a házra például 2,3 millió forint lakáscélú állami támogatást fizetett ki a pénzintézet.
A hiteligénylőket legtöbbször a vádlotti kör vette rá a támogatás igénylésére. A támogatás jó része is ugyanazokhoz vándorolt, bár több esetben a pénzből a "vevők" is részesültek, ki 20-30 ezer forintot kapott, ki 500 ezret. A vádlotti kör 2006 és 2009 között több mint 220 millió forint támogatást vett fel, az ügyben két pénzintézet: az OTP Bank Nyrt. és a Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. érintett.
A vádhatóság olyan eseteket is taglal, ahol a vevőkkel előbb eladatták saját nevükön lévő ingatlanjukat, csak hogy megfeleljenek a kormányrendelet feltételeinek és igénybe tudják venni az állami támogatást. A vádiratban több olyan ingatlan is szerepel, amelyre annak ellenére kértek és kaptak támogatást, hogy a valóságban még az elvárt komfortfokozattal sem rendelkezett, nem volt benne például vezetékes víz.
Az ügyészség megállapította, hogy Tiszabő jegyzője hivatali kötelezettségét szándékosan megszegve jogosulatlanul szerzett adatokat az elektronikus szolgáltatásokat nyújtó országos földhivatali rendszer segítségével. A rendszer használatát igazoló naplóban ezekben az esetekben fiktív jogcímeket jelölt meg. A jogszabályok szerint a hiteligénylés során az adásvételi szerződés mellé adó- és értékbizonyítványokat is be kellett csatolni, amely igazolta a ház aktuális forgalmi értékét. A dokumentum kiállítása jegyzői feladat volt. A vádirati tényállás tartalmazza, hogy a jegyző valótlan tartalmú adó- és értékbizonyítványokat állított ki: olyan értékeket írt bele, hogy igénybe lehessen venni a támogatást. A hivatali visszaélés mellett a vádhatóság többek között jelentős kárt okozó csalás, közokirat-hamisítás, magánokirat-hamisítás bűntettek elkövetése miatt is vádat emelt.
Hogy volt régen...?
