Harminchat változtatta meg az előző ciklushoz képest önkormányzati társulási státusát Zala megye kétszázötvennyolc települése közül. Két esetben a kormányhivatalnak kellett döntenie arról, hogy egyes településeknek hova kell csatlakozniuk.
A január 1-jétől érvényes változások többségét az érintett települések maguk hajtották végre, egy-egy esetben azonban kijelöléssel vagy a döntés elutasításával kellett élnie a zalai kormányhivatalnak – mondta el az MTI megkeresésére a Zala Megyei Kormányhivatal vezetője, Rigó Csaba. Ez utóbbiak alapján Vállus Gyenesdiáshoz csatlakozhatott, holott a Balaton-parti település ezt először elutasította, a tófeji székhelyű közös önkormányzati hivatal öt településének pedig Söjtörhöz kellett csatlakoznia a lélekszám csökkenése miatt.
A Tófeji Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó önkormányzatok, vagyis Tófej, Zalatárnok, Szentkozmadombja, Pusztaederics és Baktüttös összlakossága 2000 alá csökkent, de mert más csatlakozó települést nem találtak, a törvényi előírások szerint kijelölésről kellett dönteni. A kormánymegbízott kijelölése alapján az öt település január 1-jétől a söjtöri közös hivatal részeként működik.
Vállus Keszthely helyett Gyenesdiással kezdeményezte a közös hivatal megalakítását, de a Balaton-parti nagyközség mint 2000 főnél népesebb település megtagadta Vállus csatlakozási kérelmét. Ezt azonban a kormánymegbízott nem hagyta jóvá, így Vállus mégis Gyenesdiással alkothatott közös hivatalt.
A kezdeményezések alapján Becsvölgye a gellénházi közös hivataltól, Salomvár pedig a zalalövőitől a Teskándi Közös Önkormányzati Hivatalhoz csatlakozott. Innen azonban kivált Csonkahegyhát, Dobronhegy, Milejszeg, Németfalu és Pálfiszeg, s ezek a települések Gellénházával alkotnak most új közös hivatalt.
A búcsúszentlászlói önkormányzati társulás megszűnt, az eddig oda tartozó települések két másik székhelyet választottak. Búcsúszentlászló, Nemesszentandrás és Nemessándorháza a zalaszentmihályi, Kisbucsa és Nemeshetés pedig a nagypáli közös hivatalhoz csatlakozott.
Megszűnt az Eszteregnyei Közös Önkormányzati Hivatal is, a székhelytelepülés és Rigyác Szepetnekkel társult. Új közös önkormányzati hivatal alakult ugyanakkor újudvari székhellyel, miután a Szepetnekről leváló Magyarszentmiklóssal együtt a surdi közös hivataltól távozó Sormás is csatlakozott a Nagykanizsához közeli faluhoz.
Zalaszentbalázs, Bocska, Börzönce, Fűzvölgy, Hosszúvölgy és Homokkomárom a Hahóti Közös Önkormányzati Hivatalhoz csatlakozott, Belezna pedig a surdi közös hivatallal alkotott új társulást.
Alsópáhok Felsőpáhok helyett a sármelléki közös hivataltól kiváló Zalavárral alkotott önkormányzati hivatalt. Felsőpáhok ugyanakkor a szintén a sármelléki hivataltól levált Zalacsánnyal, Ligetfalvával, Nemesbükkel és Zalaköveskúttal hozott létre közös hivatalt Zalacsány székhellyel.
Egy esetben a közös hivatal székhelye változott meg. Várvölgyről Zalaszántóra került át a hivatal központja a három érintett önkormányzat, azaz Várvölgy, Vindornyalak és Zalaszántó döntése alapján.
A kormánymegbízott felidézte, hogy az általános önkormányzati választásokat követő 60 napban, azaz 2014. december 11-ig dönthettek a közös hivatali struktúrát érintő változásokról az önkormányzatok. A mintegy 290 ezres lélekszámú Zala megyében a változások együttesen valamivel több mint 16 ezer lakost érintettek.
Hogy volt régen...?
