Az önkormányzati választásokon október 12-én az ország 3177 településen választják meg öt évre a települési vezetőket és a képviselő-testületeket, a választáson 8 millió 184 ezer választópolgár vehet részt. Voksolhatnak a magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok, valamint a magyarországi lakhellyel rendelkező uniós állampolgárok és bevándoroltak, menekültek, letelepedettek is.
Hétfőn megkezdődött az ajánlások gyűjtése. Olvasói megkeresése alapján a boon.hu összegyűjtötte a legfontosabb kérdéseket és a válaszokat.
• Hány évre választjuk a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket?
A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket az idei évtől kezdve a korábbi négy év helyett már öt évre választjuk.
• Kik jogosultak részt venni a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán?
Magyarország Alaptörvénye alapján minden, Magyarország területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar és európai uniós állampolgárt megillet az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó legyen (ez az úgynevezett aktív választójog). Részt vehetnek a választásban a magyarországi lakóhellyel rendelkező, menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személyek is. A passzív választójog (azaz a választhatóság joga) a magyar állampolgárokat és a magyarországi lakóhellyel rendelkező európai uniós állampolgárokat illeti meg. Nincs választójoga annak, akit a bíróság a választójogból kizárt bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt, vagy kiskorú.
• Külföldön élő (magyarországi lakcím nélküli) magyar állampolgár szavazhat-e az önkormányzati választáson?
Nem, mivel nincs magyarországi lakcíme.
• Külföldön élő (magyarországi lakcím nélküli) magyar állampolgár indulhat-e jelöltként az önkormányzati választáson?
Igen, amennyiben regisztrált, és szerepel a központi névjegyzékben.
• A magyarországi lakcímmel rendelkező EU-s állampolgároknak kell-e regisztrálniuk, ha részt akarnak venni (választópolgárként vagy jelöltként) az önkormányzati választáson?
A magyarországi lakcímmel rendelkező európai uniós állampolgároknak nem kell regisztrálniuk, automatikusan felkerülnek a névjegyzékbe.
• Szükséges-e az adott településen lakóhellyel rendelkezni a jelöltté váláshoz?
Nem, a választópolgár bármely választókerületben választható, nem kell azon a településen laknia, ahol önkormányzati képviselővé, polgármesterré, főpolgármesterré jelölik.
• Szükséges-e az adott választókerületben lakóhellyel rendelkezni ahhoz, hogy a választópolgár jelöltet ajánlhasson?
Igen, szükséges. Jelöltet csak az a választópolgár ajánlhat, akinek lakcíme a választókerületben van.
• Mit értünk választókerület alatt az önkormányzati választás alkalmával?
Választókerület: a polgármester választása, illetve a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú település települési önkormányzati képviselőinek választása tekintetében a teljes település, a 10 000-nél több lakosú település települési önkormányzati képviselőinek egyéni választókerületi választása tekintetében az e célra kialakított választókerület (egy településen belül több), a megyei közgyűlés tagjai választásának tekintetében a megye, de a megyei jogú városok, ill. a főváros nélkül, a főpolgármester és a fővárosi közgyűlés tagjai választásának tekintetében a főváros.
• Mi a szavazókör?
A legkisebb választási területi egység, amely az ugyanazon szavazóhelyiségben szavazó választópolgárok lakcímeinek területét öleli fel. A szavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy egy szavazókörre mintegy 600, de legfeljebb 1500 választópolgár jusson, településenként azonban legalább egy szavazókör kialakítása kötelező. Minden szavazókörhöz tartozik egy szavazóhelyiség, ahol a szavazókörbe tartozó választópolgárok leadhatják szavazataikat. Ennek címét az értesítő is tartalmazza. Minden településen legalább egy szavazókör akadálymentesített.
• Mettől meddig gyűjthetik a jelöltek az ajánlásokat?
Ajánlást gyűjteni augusztus 25-étől szeptember 8-áig lehet.
• Lehet-e több jelöltet ajánlani?
Igen, a korábbi önkormányzati választástól eltérően, de hasonlóan az országgyűlési illetve európai parlamenti választáshoz, egy választópolgár akár több jelöltet, illetve megyei listát is ajánlhat (de egy jelöltet, ill. megyei listát csak egyszer).
• Hogyan választjuk az önkormányzati képviselőket a 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településeken?
A 10 ezer vagy annál kevesebb lakosú településen a helyi önkormányzati képviselőket a település választópolgárai egyéni listás választási rendszerben választják meg, ahol a település egy választókerületet alkot. A képviselő-testület tagjainak száma 2, 4, 6 vagy 8 fő lehet, a település lakosságszámától függően. A választópolgár legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, amennyi a megválasztható képviselők száma. Az egyéni listán képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot.
• Mely szervezetek lehetnek jelölőszervezetek?
A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény szerint bejegyzett pártok, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerint bejegyzett társadalmi szervezetek.
• Mennyi bírságot kell kiszabni a vissza nem vitt ajánlóívek után?
A bírság összege minden – határidőben be nem nyújtott – ajánlóív után 10 000 forint. A legkésőbb a határidő elteltét követő napon 16.00 óráig benyújtott, ajánlást nem tartalmazó ajánlóív után nem szabható ki bírság.
• Hány települési képviselő választható a 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településeken?
A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településen a képviselők száma: 100 lakosig 2 fő, 1000 lakosig 4 fő, 5000 lakosig 6 fő, 10 000 lakosig 8 fő.
• Hogyan választjuk az önkormányzati képviselőket a 10 000-nél több lakosú településeken?
A 10 ezernél több lakosú településen és a fővárosi kerületben a képviselők vegyes választási rendszerben – egyéni választókerületben és kompenzációs listán – jutnak mandátumhoz. A válaszpolgár csak egy egyéni választókerületi jelöltre szavazhat. A kompenzációs listák a kapott töredékszavazatok arányában kapnak mandátumot.
• Hány képviselői mandátum osztható ki a 10 000-nél több lakosú településeken?
Az egyéni választókerületek és a kompenzációs listás mandátumok száma: 25 000 lakosig 8 egyéni választókerületi és 3 kompenzációs listás mandátum, 50 000 lakosig 10 egyéni választókerületi és 4 kompenzációs listás mandátum, 75 000 lakosig 12 egyéni választókerületi és 5 kompenzációs listás mandátum, 100 000 lakosig 14 egyéni választókerületi és 6 kompenzációs listás mandátum. Minden további 10 000 lakos után eggyel nő az egyéni választókerületben, és minden további 25 000 lakos után eggyel nő a kompenzációs listán választott képviselők száma.
• Mennyi ajánlás szükséges az egyéni listás képviselőjelölt és az egyéni választókerületi jelölt indításához?
Egyéni listás, illetve egyéni választókerületi képviselőjelölt a korábbi választásokhoz hasonlóan az lehet, akit az adott választókerület választópolgárainak legalább egy százaléka jelöltnek ajánlott.
• Hogyan választjuk a fővárosi közgyűlés tagjait?
Az októberben létrejövő közgyűlés tagja lesz a főpolgármester, a 23 kerületi polgármester, valamint kilenc tag, akik a fővárosi kompenzációs listáról kerülnek a testületbe.
• Hogyan választjuk a megyei közgyűlés tagjait?
A megyei önkormányzati képviselőket a választópolgárok megyei listán választják. Érvényesen szavazni csak egy listára lehet.
• Mikor állíthat egy jelölőszervezet megyei listát?
Az a jelölőszervezet állíthat megyei listát, amely a megyében élő választópolgárok (ide nem értve a megyei jogú város választópolgárait) 0,5 százalékának ajánlását összegyűjtötte.
• Hány tagúak a megyei közgyűlések?
A megyei közgyűlés tagjainak száma 400 000 lakosig minden 20 000 lakos után egy képviselő, de legkevesebb 15 képviselő, 700 000 lakosig 20 képviselő, és a 400 000-ret meghaladó minden további 30 000 lakos után egy képviselő, 700 000 lakos fölött 30 képviselő, és a 700 000-ret meghaladó minden további 40 000 lakos után egy képviselő.
• Van-e bejutási küszöb a megyei listák esetében?
Igen, a parlamenti választáshoz hasonlóan a bejutási küszöb az egyedül induló jelölőszervetek esetében 5%, két jelölőszervezet közös indulása esetén 10 százalék, kettőnél több jelölőszervezet közös indulása esetén 15 százalék.
• Hogyan választjuk a polgármestert (főpolgármestert)?
A polgármestert a települések (a főváros) választópolgárai közvetlenül választják. Érvényesen szavazni kizárólag egy jelöltre lehet. Polgármester (főpolgármester) az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.
• A polgármester-jelöltséghez mennyi ajánlás kell?
Polgármesterjelölt az, akit a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak legalább 3 százaléka, a 10 000 lakost meghaladó, de 100 000 vagy annál kevesebb lakosú település esetén legalább 300 választópolgár, a 100 000-nél több lakosú település esetén legalább 500 választópolgár jelöltnek ajánlott.
• Hány szavazólap lesz az önkormányzati választáson?
Nem megyei jogú város településeken: három szavazólap (települési önkormányzat, polgármester, megyei önkormányzat választása) Megyei jogú városokban: kettő szavazólap (települési önkormányzat, polgármester választása) Budapesti kerületekben: három szavazólap (kerületi önkormányzat, kerületi polgármester, főpolgármester választása).
Hogy volt régen...?
