A közösségi munka társadalomformáló szerepéről, a közösségi tervezés lehetőségeiről és a közösségszervező erőről tartottak előadást szakemberek a Közösségfejlesztés Magyarországon című tanácskozáson szerdán Budapesten. A konferencia beszámol a kultúra területén lezajlott folyamatokról, valamint igyekszik megmutatni azt is, hogy milyen kezdeményezések lesznek a jövőben.
Ezt az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára, Halász János mondta a Közösségi művelődés című konferenciasorozat nyitó rendezvényén. Továbbá méltatta a közművelődési ágazat stratégiai fejlesztő és szolgáltató intézménye, a Nemzeti Művelődési Intézet eddigi tevékenységét. Az intézet egyik programja a Kapunyitogató, amelynek keretében 190 bezárt művelődési házat nyitottak meg egy-egy hétvégére, a közösségi terek így újra életre kelhettek. Ennek folytatására, további települések bevonásával, 70 millió forintos különkeretet biztosít a minisztérium.
Halász János megemlítette még a megyei értéktárakkal kapcsolatos munkát, valamint az Újra öltünk és örökítünk elnevezésű országos programot, amelynek célja a paraszti tárgykultúra, a helyi közösségek értékeinek felmutatása. A szolgáltató faluházak projekt keretében a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával 600 településen művelődési házakat újítottak fel mintegy 30 milliárd forint támogatással. A két minisztérium és a háttérintézmények közötti együttműködés eredményeképpen a Nemzeti Művelődési Intézet 283 millió forintot fordíthat a jövőben a szolgáltató faluházak módszertani támogatására.
Arra is kitért Halász János, hogy a kulturális közfoglalkoztatás 2013 novembere és 2014 áprilisa között mintegy 4 ezer embernek adott munkát, a programban 1500 településen 2000 szervezet vett részt.
A Nemzeti Művelődési Intézet kezdeményezésére elindult a művelődési hálózat továbbfejlesztése, amely az országos szakmai központok létrehozását célozza. A tervek között szerepel a helyi alkotóközösségeket segítő hálózat kialakítása is. Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet főigazgatója azt hangsúlyozta, hogy programjaikkal, de főként a kulturális közmunka révén sokaknak visszaadták az önbecsülését, új gondolkodásmódra ösztönöztek. Hozzátette: a szakmában tudatosítani kell, hogy a rendezvény nem cél, hanem eszköz, a népművelőknek pedig el kell érniük, hogy "az emberek visszakapják a tartásukat".
Jantyik Zsolt, a Nemzeti Művelődési Intézet vezetője elmondta: a Debrecenben, Egerben, Kecskeméten és Békéscsabán létrehozott négy országos iroda abból a célból alakult, hogy tehermentesítse az intézet munkáját, másrészt hogy stratégiai partnerek legyenek a számára. Kiemelte: közös céljuk a szemléletformálás és a közösségek megerősítése. Jantyik Zsolt rámutatott: négy stratégiai irány van, amelyből az egyik a közösségnevelési modellprogram kidolgozása és megvalósítása, a második az egymást építő közösségek jó gyakorlatainak, példáinak elterjesztése. A harmadik irány a határ menti magyar közösségek együttműködésének támogatása, a negyedik pedig a virtuális könyvtár kialakítása.
Hogy volt régen...?
