Persze elképzelhető, hogy az inflációt a korábbi mértékre, a 2-4 százalék közötti tartományba szorítsuk vissza, de egy gyors ütemben felzárkózó gazdaságban ez nem egyértelműen szükséges – fogalmazott Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a legújabb véleménycikkében.
Napjaink legégetőbb kérdése az infláció – nem a legfontosabb, mert az továbbra is a társadalmi-gazdasági versenyképesség, amit azonban az infláció jelentősen akadályozni képes. Hiba lenne a múlthoz való visszatérés jegyében a korábbi évek gazdasági világába vágyni, az infláció esetében elképzelhető, hogy az egy számjegyű tartományban nem tudunk majd visszatérni a 2–4 százalékos szinthez – fogalmazott Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Magyar Nemzet hasábjain. A tárcavezető szerint „a háborúk vagy természeti katasztrófák hatására ellátási zavarok alakulnak ki, a termelési láncok megszakadnak”.
Úgy véli, ráadásul a sokkhatásból történő talpra állás, az új világgazdaság felépítésével járó helyreállítási törekvések, a reglobalizáció is árfelhajtó hatású lehet, aminek táptalaja lehet a bizonytalanság és a jövőtől való félelem is. A koronavírus-járvány és a háború miatt ez a rövid-középtávú gondolkodás is meghatározó, de ezeken túl strukturálisan is több érv mutat a korábbiaknál magasabb átlagos infláció irányába.
Hogy volt régen...?
