Kevés az olyan falu, ahol a polgármesternek el kell gondolkodnia azon, hogy mit korszerűsítsen az önkormányzat.
Bár Szentpéterszeg úthálózatának 98 százaléka már aszfaltozott, a falu életében mégis van szerepük az útépítéseknek, pontosabban az újraaszfaltozásoknak. Ennek hátterét Kiss Gábor polgármester világította meg.
– Mindössze néhány kis zug nem kapott még aszfaltburkolatot, a többi utca rendben van. Ez a '90-es években alakult így ki, Olajos Mihály polgármester elődömnek és az akkori jegyzőnek, Illés-Tóth Józsefnek köszönhetően. Igazából ez egy ügyes trükk volt. Ugyanis az akkori útépítési pályázat szerint addig lehetett támogatást kapni a szilárd burkolatú utak építésére, amíg azok aránya el nem érte, ha jól tudom, a 60 százalékot. Ezt jegyző úr úgy oldotta meg, hogy a külterületi utakat belterületi utakká nyilvánította, így megnőtt a bepályázható utak belterületi aránya. Az a bizonyos 60 százalék Szentpéterszeg esetében igazából 98 százalék lett. A 25-30 évvel ezelőtt készült utak viszont megértek a felújításra, de még mindig sokkal jobb állapotban vannak, mint például egy makadámút – mondta a faluvezető.
Ezek után érthető, hogy ennek az évnek a legnagyobb beruházása Szentpéterszegen az Arany János utca és a Klapka utca egy-egy részének, összesen körülbelül egy kilométer hosszan megvalósult újraaszfaltozása volt, amely 50 millió forintba került. Az utat hivatalosan, ünnepélyes keretek között a napokban adták át.
Az útépítés az idén a külterületen folytatódhat, mégpedig a Szentpéterszeget Tépével összekötő, a téesz-időkben lebetonozott útéval, amely három kilométer hosszúságban kap aszfaltburkolatot. Az út jelentősége abban van, hogy erről közelíthető meg a falu mezőgazdasági művelés alatt álló földjeinek 80 százaléka. Az aszfaltozásnak nagyon örülnének a gazdák.
Legyen rendben a költségvetés
Ebben az évben az önkormányzatnak egyéb településfejlesztési beruházása nem volt, tekintettel a háborús és egyéb válsághelyzetek miatti kevesebb pályázati kiírásra – ahogy Kiss Gábor fogalmazott. Rákérdeztünk, mi minden hiányzik még Szentpéterszegen? Mire lehetne, kellene pályázati támogatás? A polgármester elgondolkodott. – Azt kell, hogy mondjam, hogy Péterszegen gyakorlatilag minden közintézmény megújult. A faluházban egy belső felújításra lenne szükség, értem ez alatt a fűtés-korszerűsítést, az elektromos hálózat cseréjét. A főépület a ’70-es években épült, azt egyszer bővítették, aztán a 2010-es évek elején egy új résszel tovább bővült, tehát eléggé szétszabdalt a hálózati rendszere. Ezt kellene cserélni, aztán kívülről szigetelni az épületet, és egy új tető sem ártana. Ugyanez elmondható a polgármesteri hivatalról is. Az utóbbi években teljesen megújult és energiafelhasználásában takarékos lett az iskola, az idősek nappali foglalkoztatója, az óvoda, az orvosi rendelő. Elkészült a piacterünk, az egyház sikeres pályázata után új tetőt kapott a templom. A temetőt az idén körbekerítettük, ott már csak a tereprendezés van hátra. Tehát azt kell mondanom, nagyon szerencsések vagyunk ebből a szempontból. Az biztos, hogy az elődöm nagyon jól tudta menedzselni a települést, és az is igaz, hogy vigyázunk a közintézményeinkre, hogy minden rendben legyen – árulta el Kiss Gábor polgármester a titkát annak, hogy miért nehéz pályáznia Szentpéterszegnek.
Hozzátette: a faluvezetés legfontosabb célja, hogy a költségvetési egyensúly mindig meglegyen.
Ennek a titka pedig igen egyszerű: amire kapják az állami normatív támogatást, azt az összeget arra kell elkölteni. Ahol pedig meg lehet fogni a pénzt, ott spórolnak. Ha pedig kitűznek egy célt, akkor csak arra összpontosítanak. Most éppen a polgármesteri hivatal melletti, volt téeszépület bentlakásos idősotthonná alakítására. Az épület a rendszerváltáskor magánkézbe került, utána tönkrement, majd az önkormányzat három év alatt összegyűjtött 14 millió forintot, részletre visszavásárolta az ingatlant, abban önerőből bentlakásos idősotthont szeretne kialakítani.
(Civishír)
Hogy volt régen...?
