Magyarországon az éves hálózati vízveszteség 25 százalékos, ez éves szinten 17 milliárd forintnyi kiesést jelent – írja az Állami Számvevőszék 2017 és 2023 szeptembere közötti időszakról szóló jelentése alapján a Magyar Hang.
A hálózati veszteség, azaz az évente a semmibe elfolyó víz a Balaton medencéjének közel kilenc százalékát töltené meg, míg a Velencei-tóét 3,5-szer. A 72 oldalas elemzés a súlyos pazarlás mellett lényegében a szakterületen tapasztalható vezetési-kormányzati fejetlenségről, koordinálatlanságról, valamint súlyos infrastrukturális és anyagi hiányosságokról ír.
Az összefoglaló szerint a hazai ivóvízhálózat teljes hossza közel 95 ezer kilométer, ebből hetvenezer kilométer a gerinchálózat, 25 ezer pedig bekötővezeték. A használatban lévő gerincvezetékek mintegy 40 százaléka azbesztcementből készült, amelyet a 70-es és 80-as években telepítettek, így koruknál fogva is csereérettek.
„A hálózatok leltározásának elmaradása, a víziközmű vagyonelemek egységes értékelésének hiánya nem tette lehetővé a hálózatok állapotának és a közműszolgáltató infrastruktúra korszerűsítéséhez szükséges pénzeszközöknek a pontos felmérését” – állapította meg a számvevőszék, a társaságok 2023–2037 közötti fejlesztési tervei szerint a víziközmű-hálózatok rekonstrukciójának finanszírozása 3775 milliárd forint. A problémák enyhítésére
- létrejött az ágazatért felelős államtitkárság,
- 2025-től eltörlik a vízhálózatra kivetett közműadót,
- ez éves szinten csak 14 milliárd forint,
- 2023-tól egységesítette az állam a nem lakossági felhasználók víz- és csatornadíjait.
Ágazati becslések szerint több ezermilliárd forintra lenne szükség az infrastruktúra rendbetételéhez, ráadásul a területen dolgozók bére már 2022-ben 15 százalékkal maradt el a nemzetgazdasági átlagtól, a dolgozók átlagéletkora magas, ötven év körüli, utánpótlás pedig szinte nincs.
Hogy volt régen...?
