A magyar kormánynál középpontban áll a vidéki életforma, a hagyományok megőrzése.


A hagyományos életformákra lehet építeni. Ezt Nagy István agrárminiszter mondta köszöntőjében szombaton Pécsen, a Búza téren tartott termelői és kézműves vásáron. Ma a piac sokkal inkább agóra, közösségi tér, ez a plusz adja az értékét – folytatta –, találkozhat a termelő és a vásárló, lehet bizalmat építeni. Az önkormányzatok százmillió forint támogatásért pályázhatnak piacfejlesztésre azért, hogy a piac valóban modern agóra legyen, hogy a termék és a kultúra együtt lehessen. „Azoknak a kistermelőknek, akik hajlandóak megművelni a kertjüket, és ezt öt évig fenntartják, 5,5–6 millió forintot tudunk adni” – közölte az agrártárca vezetője.

„10-15 éve senki nem gondolta, hogy a magyar tanyának, a magyar falunak van jövője – idézte fel. – Ma a tanyán élők 65 százaléka nem ott született, hanem újonnan költözött oda. Ők azok, akik forradalmasították a magyar gasztronómiát, nekik köszönhetjük a kézműves termékeket, újra divatba hozták a gyümölcsfeldolgozást, megjelentek a tájfajták. Divatot kell csinálni a piacból, amelynek nagy szerepe van az élelmezésbiztonságban is; az itt eladott terméknek sokkal kisebb az ökológiai lábnyoma, mint a távoli országokból érkező árunak” – mutatott rá a miniszter. Hozzáfűzte még, hogy a piac megtartó erő a nagyon gyorsan identitását vesztő világban, a vásárló olyan minőséget, frissességet, sokszínűséget kap a piacokon, amit a konzumkultúrában nem kaphat meg.

Hoppál Péter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kiemelt kulturális ügyekért felelős miniszteri biztosa arról beszélt, hogy az elmúlt tíz évben sikerült helyreállítani a város és a vidék egyensúlyát. Pécsen, a Búza és a Kossuth téri piacokon közvetlenül a termelőtől kerül a fogyasztóhoz az áru, és nem multikon keresztül – hangsúlyozta. Azt mondta, az Európai Unió láthatóan nem a vidéki életet támogatja, ezért a magyar kormánynak kellett létrehoznia a Magyar falu programot nemzeti forrásból. Az egyensúlyt a főváros és a vidék között meg kell őrizni ugyanúgy, ahogy a háborús törekvésekkel szemben a békét és a biztonságot.

Őri László, a Baranya Vármegyei Közgyűlés elnöke ismertette: Baranyában nyolc helyszínen 2,3 milliárd forintért alakítottak ki termelői piacokat megyei fejlesztési forrásból, ezt egészítették ki a vidékfejlesztési források, ebből további ilyen piacok jöttek létre. Kiemelte: Pécsen a kormány támogatásával épült új vásárcsarnok. A Búza téren 2012-ben Pécs akkori vezetésével sikerült a termelői piacok hagyományait visszahozni a városba, amelynek mai vezetése nem tartja fontosnak, hogy támogassa a termelői piacot – jegyezte meg.

Őri Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat területi felelőse egyebek közt azt mondta, a Búza téri piac nem csak beszerzési forrás, közösségi tér is, ahol van lehetőség személyes kapcsolatokra.

Hirdetés