Leginkább az elvándorlás és az elöregedés nyomán nőtt a nem lakott ingatlanok aránya. Bizonyos településeken komoly nehézségekbe ütközik a megörökölt ingatlanok eladása. Budapesten és a prosperáló nagyvárosokban, valamint a Balaton partján viszont egész más magyarázatot kell keresni a nem lakott lakások számának növekedésére – olvasható a G7.hu körképében.
A tavalyi népszámlálás idején országosan a lakóingatlanok körülbelül hatoda, csaknem hatszázezer (599 023) lakás tartozott a a nem lakott lakások kategóriájába.
És csak azért nem nőtt nagyobb mértékben az arányuk, mert ebben az időszakban a lakásállomány is bővült mintegy kétszázezer ingatlannal – hívja fel a figyelmet a portál.
A ténylegesen üresen álló lakások mellett a statisztika szerint nem lakottnak számítanak a nyaralóként, üdülésre használt ingatlanok, de például ide tartoznak a turisztikai célra kiadott vagy akár irodaként használt lakások is. Vagy az olyan ingatlanok, amiknek a tulajai két város között ingáznak, és csak a másik lakásukat jelölik meg tartózkodási helyüknek. Viszont nem tartoznak ebbe a kategóriába az albérletek, ezek ugyanis lakott lakásnak számítanak.
Nagyot nőtt a hátrahagyott lakások aránya
Miközben a legutóbbi két népszámlálás között Budapesten, a megyei jogú városokban és a többi városban is nőtt a nem lakott lakások aránya, a községekben csökkent. Feltűnő, hogy sok a Balaton környéki település a listán (mint Szántód, Balatonakali, Kékkút, Mindszentkálla). Ennek a turisztikai célra és nyaralóként használt, sőt akár az elmúlt időszakban ilyen célra épített lakások arányának növekedése lehet az oka. Van viszont egy másik ok is, ami nagyrészt magyarázhatja, hogy összességében miért nem nőtt a községekben az arány.
A két népszámlálás közti időszak második felében, nagyjából 2015 után a magyarországi ingatlanpiacra jellemző volt, hogy az emberek olyan településekre vagy azok közelébe költöztek, ahol jobbak voltak a munkaerőpiaci lehetőségek. Ez hozzájárult a községek és a városok közti árolló nyílásához, de egy bizonyos árszintnél ez a fajta elvándorlás már korlátokba ütközött.
Akik ugyanis a kistelepülésekről elvándoroltak, nem biztos, hogy meg tudták maguknak engedni az ingatlanvásárlást városokban, ezért más, jellemzően a városokhoz közelebb eső községekbe költöztek – mondta Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Hogy volt régen...?
