Az újjászületett Csokonai Nemzeti Színház nagyszabású gálával indítja a szezont szeptember közepén.
„Három éven át tartó munkálatok eredményeképpen ősztől egyedülálló, kétépületes, öt játszóhelyes színház várja a közönséget – tájékoztatta a sajtót Mátyássy Szabolcs igazgató. – Az intézményt 20 milliárd forintból sikerült megújítani és háromtagozatúvá tenni, a próza és az opera mellé beemelve a táncot.”
Az új direktor július 1-jén vette át a színház irányítását, miután az előző igazgató, Gemza Péter mandátuma lejárt, a debreceni városvezetés pedig márciusban az ő pályázatát támogatta. Mátyássy Szabolcsot öt évre nevezték ki. A zeneszerző, színművész hétfőn arról beszélt, hogy Debrecenben most ideális financiális és kulturális együttállás van egy Európa-szintű teátrum működtetésére.
„Óriási az érdeklődés – mondta –, a debreceni közönség nagyon várja, hogy újra birtokba vegye a színházat. Az országban egyedülálló színvonalú színpadgépezet áll rendelkezésünkre. Alapvetően a népszínházi struktúrában hiszek, az új évadban a hagyományosnak tartott, igényes darabok mellett ugyanakkor a kisebb játszóhelyeken kísérletibb jellegű műveket is bemutatunk. A városvezetéssel egyetértettünk abban, hogy változásokra van szükség, ennek fontos eleme a bérletek, köztük az operabérletek visszatérése.”
Puskás István, Debrecen kulturális alpolgármestere arról is beszélt, hogy a szeptember 16-án befejeződő infrastrukturális fejlesztés eredményeképpen a Csokonai Teátrum mellett az egy éve átadott Csokonai Fórum is rendelkezésre áll. Kitért arra, hogy a város kulturális pezsgését mutatja Esterházy Marcell szombaton nyílt kiállítása a Modemben, valamint az is, hogy a 2019-ben elhunyt író, Térey János hagyatékát is Debrecenben fogják a közönség elé tárni szeptember 14-én.
A színházi bemutatók közül több is kapcsolódik jubileumokhoz. A 250 éve született Csokonai Vitéz Mihály vígeposzát, a Dorottyát Verebes Ernő átiratában először novemberben láthatja a közönség, a 60 éve született Borbély Szilárd Nincstelenek című művét pedig tavasszal.
Szabó K. István, a színház művészeti vezetője szerint infrastrukturális szempontból a Csokonai Nemzeti Színház – Debrecen lehetőségei a legjobbak, „ehhez mérten próbálunk művészeti tartalmat behozni a falak közé”. Az új évad mottója egy Latinovits Zoltántól vett idézet: „Költözzünk vissza egymásba!” – a színház és a város közösségének várt egymásra találását szimbolizálja.
Elhangzott, hogy a régi épületben, a Csokonai Teátrumban négy saját bemutató lesz: októberben Puccini Bohémélete Szikora János rendezésében, novemberben Csokonai Dorottyája Szabó K. István rendezésében, jövő januárban Molière és Lully Úrhatnám polgárát Keresztes Attila viszi színre, áprilisban pedig Dosztojevszkijtól az Ördögöket a macedón Dejan Projkovszki rendezi.
A Csokonai Fórumban két játszóhelyen, a Latinovits-teremben és a Kóti Árpád Kamarateremben lesznek előadások. Előbbiben mutatják be Lewis Carroll klasszikusát, az Alice Csodaországbant, az Euripidész, Sartre és Illyés Gyula által közösen jegyzett A trójai nőket, utóbbiban Visky Andrástól A test történeteit (III-IV), Borbély Szilárd Nincstelenek című darabját, Kiss Csabának a Veszedelmes viszonyok című levélregény nyomán készült művét, Hanoch Levin Jákobi és Lájdentáj című munkáját, valamint Tasnádi István Cyber Cyranóját.
Játszóhelyként rendelkezésre áll továbbá a Simor Ottó Stúdió, ahol elsősorban stand-up, irodalmi előadások lesznek és tánc-, valamint a szabadtéri színpad. Nemes Zsófia, a színház új tánctagozatának vezetője elmondta, hogy a teátrumhoz csatlakozó PR-Evolution Debrecen Kortárs Táncegyüttes idén húsz éves: „Repertoár-előadásainkból hármat játszani fogunk az évadban: a Blue Men/És Fehér című estet, az Agapét és a Da Vinci mosolyát. Legújabb előadásunk a Weöres Sándor művének ihletésére elkészülő A teljesség felé. Beindítunk egy junior programot is fiatal tehetségek felkutatására.”
A sajtótájékoztatón bemutatkozott a debreceni színház új zenei vezetője, Sándor Szabolcs, és ott volt Kesselyák Gergely is, aki Puccini Bohéméletét fogja vezényelni. „Nagyon fontosnak tartom, hogy a fővároson kívül is legyen operaélet Magyarországon” – mondta a karmester.
Hogy volt régen...?
