Bíróságon támadják helyi lakosok és egy civil egyesület a fóti ipari parkba tervezett akkumulátoripari beruházások engedélyeit.
A HelloParks Fót egyik csarnokában ugyanis két cég is veszélyes ipari tevékenységet folytatna: a BYD Kft. akkumulátor-összeszerelő üzemet létesítene, a HTNS Hungary Kft. pedig akkumulátor-alapanyagok raktározását végezné. A Pest Vármegyei Kormányhivatal szerint viszont az üzemektől pár száz méterre élő lakosoknak jogalapjuk sincs a kiadott engedélyek megtámadásához – házaik ugyanis a tervezett üzemek hatásterületén kívül esnek. A pert indító lakosok első körben ezt a határozatot támadják bírósági úton – szerintük nemcsak a beruházások hatásterületét, de azok környezetterhelő és veszélyeztető hatását sem jól állapították meg a hatóságok.
Tavaly ősszel a fóti önkormányzatot és a helyi lakosságot egyaránt váratlanul érte, hogy két cég is akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó üzemet létesítene a város ipari parkjának egyik csarnokában. A kínai tulajdonú BYD Electric Bus & Truck Hungary Kft. tízmilliárd forintos beruházással – és egymilliárd forintos állami támogatással – akkumulátorgyártó üzemet létesítene; az épület másik részében pedig a dél-koreai hátterű HTNS Hungary Kft. végezné négyezer tonna akkumulátorgyártáshoz kapcsoló veszélyes anyag raktározását.
Decemberben beszámoltunk arról a rendkívül parázs hangulatú közmeghallgatásról, melyet a veszélyesanyag-raktár katasztrófavédelmi engedélyezése kapcsán tartottak a Budapest agglomerációjában lévő településen. Ezen a felháborodott helyi lakosok kijelentették: minden lehetséges jogi eszközt igénybe fognak venni, hogy megakadályozzák a közelükbe tervezett veszélyes üzemek létesítését.
A nyár folyamán aztán újabb lakossági fórumra került sor, írta meg a hvg.hu. Az indulatos lakosok itt újra elmondták, amit a korábbi közmeghallgatáson is: eredetileg szó sem volt arról, hogy az ipari parkban veszélyes ipari tevékenységet végző cégek is helyet kaphatnak. A csarnoképületeket felhúzó HelloParks Management Kft. a fóti önkormányzatot és a lakosságot korábban arról tájékoztatta – és honlapjukon most is ez olvasható –, hogy az épületekbe „városi logisztikát és könnyűipari gyártást vagy összeszerelést végző vállalkozásokat” várnak.
A két cég, a HTNS Kft. és a BYD emellett azt állítja, hogy engedélykérelmük beadásakor nem tudtak egymásról. Így nem nyilatkozhattak arról, hogy milyen kockázatot hordoz a két veszélyes tevékenység egymásra gyakorolt hatása, s azt milyen módon hárítanák el. De a hatóságok sem vették figyelembe, hogy ugyanabban a csarnokban két akkumulátorüzem létesül, és nem vizsgálták az összeadódó környezeti és veszélyeztető hatásokat – többek közt ezt kifogásolják azok a lakosok, akik peres úton kívánnak jogaiknak érvényt szerezni.
Szeptember közepén már sor került egy bírósági tárgyalásra a HTNS Kft. által létesítendő veszélyesanyag-raktár ügyében – akkor 56 magánszemély pertársaságot alkotva támadta meg a kormányhivatali és katasztrófavédelmi engedélyt. A tárgyaláson a bíróság kimondta, hogy a hatóságoknak és a HTNS Kft.-nek lehetett tudomása a BYD összeszerelő üzemének engedélykérelméről. Ezért az a bírói döntés született, hogy egy közösen megválasztott szakértő elemezze: a két cég működésének kölcsönhatása befolyásolja-e a kiadott környezetvédelmi engedélyek érvényességét.
Ügyféli jogállásért küzdenek
November 21-én pedig a BYD akkumulátorgyárának környezetvédelmi engedélye ügyében zajlottak le tárgyalások a Budapest Környéki Törvényszéken.
Nyolc fóti lakos és a Foton 2023 Egyesület indított pert a Pest Vármegyei Kormányhivatal azon döntése ellen, hogy az akkuüzem hatásterülete nem éri el a fótiak lakóházait. A civilek ugyanis emiatt nem rendelkeznek ügyféli jogállással, ezért nem léphetnek perbe a BYD számára kiadott engedély ellen. A lakosok azt szeretnék elérni, hogy szakértői elemzés készüljön, ami igazolná: a tervezett üzemek hatásterületébe beletartoznak a kb. 400-500 méterre lévő lakóházaik. Szerintük mind a veszélyesanyag-raktárhoz készült előzetes vizsgálat dokumentációjából, mind az összeszerelő-üzemhez készült vizsgálati anyagból hiányzik, hogy a két akkuüzem ugyanazon csarnokban, egymás közvetlen szomszédságában létesülne – a két üzem összeadódó környezeti hatásait és veszélyességét nem vizsgálta a hatóság, és azok hatásterületét is helytelenül állapították meg.
Amennyiben a bíróság megállapítja a civilek perképességét, a lakosok akkor tudják megtámadni a BYD Kft. számára kiadott kormányhivatali engedélyt. Amely szerintük többek közt figyelmen kívül hagyta, hogy milyen baleseti kockázatokat hordoznak a tervezett gyárban használt tűz- és robbanásveszélyes anyagok. A civilek álláspontja szerint emellett a hatóság nem vizsgálta kellő alapossággal a beruházással határos felszín alatti vízbázis veszélyeztetettségét, valamint a veszélyes hulladékok és akkumulátorok tárolásának és közúton történő szállításának kockázatait sem.
A bírósághoz forduló fóti lakosok számos szakértői anyaggal „felvértezve” szeretnének jogaiknak érvényt szerezni és lakókörnyezetüket megóvni a veszélyesnek ítélt üzemektől. De nem a fótiak az egyedüliek, akik bírósághoz fordultak egy akkus beruházás ügyében: debreceni és mikepércsi lakosok szintén peres úton támadják a CATL akkumulátorgyárának környezethasználati engedélyét, számolt be egy másik hasonló peres eljárásról a debreciner.hu.
S bár azzal a fóti civilek tisztában vannak, hogy egy-egy bírósági per hosszan elhúzódhat, abban is biztosak, hogy a Fótra tervezett akkugyár és veszélyesanyag-raktár működési engedélye addig nem lesz kiadható, amíg az általuk indított jogi eljárások be nem fejeződnek.
(Forrás: Átlásztó)
Hogy volt régen...?
