A vagyonnyilatkozati rendszer reformját kezdeményezi az Integritás Hatóság, mert a magyar rendszer nem működik, az ellenőrzés fragmentált, nem éri el a célját.
Ezt Bíró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke jelentette ki a hatóság idei vagyonnyilatkozati eseti jelentésének megjelenése kapcsán. Jelentésükben tizenhat javaslatot tesznek, ezek nyomán a rendszer érdemben változhat. A hatóság alapvetően egy digitális platformra szeretné helyezni a rendszert, ez 3-4 hónapon belül megvalósítható, ha a törvényi akarat megvan. A 2025. évi vagyonnyilatkozati ellenőrzési ciklust már lehetne digitális platformon végezni – mondta az elnök.
Azzal folytatta, hogy az ellenőrzéseket egy független szervnek kell végeznie. Arra, hogy ki végezze ezeket az ellenőrzéseket a hatóság nem tesz javaslatot, csak arra, hogy miként végezze.
Az Integritás Hatóság működéséről szóló törvény előírja, hogy a hatóságnak jelentést kell készítenie a vagyonnyilatkozati rendszerről – ismertette Bíró Ferenc, hozzátéve, hogy ajánlásaikhoz több ország rendszereit hasonlították össze a magyarral, és a jó gyakorlatokból vonták le a következtetéseket.
A vagyonnyilatkozatok célja az átláthatóság és az elszámoltathatóság növelése. A vagyonnyilatkozati rendszerek hatékony működéséhez szükséges a megfelelő ellenőrzés és számonkérés, a konzekvens szankcionálás, az intézményi támogatás megléte éppúgy, mint a jogszabályi kiskapuk bezárása.
A legfontosabb ajánlások között szerepel az egységes elektronikus, automatizált bevallási rendszer, amely a vagyonnyilatkozatokat nyilvántartaná, kezelné és ellenőrizné. A javaslatok között szerepel az is, hogy egy bizonyos időintervallum alatt, de maximum négyévente a nyilatkozattételre kötelezetteket legalább egy alkalommal ellenőriznék. Kiemelt kockázatú pozíciók esetében az ellenőrzést évente el kellene végezni.
A nemzetközi jó gyakorlat szerint a vagyonnyilatkozatokat egy független szervezetnek kell ellenőriznie. E szervezet számára biztosítani kell az ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatásához szükséges jogköröket, valamint közvetlen hozzáférést kell adni az összes releváns adatbázishoz is. Jelenleg a hatóság ezekhez az adatbázisokhoz nem fér hozzá.
A hatóság szerint az egységes vagyonnyilatkozatnak tartalmaznia kell a hazai és külföldi vagyonelemet és érdekeltséget, vagyis az összes jövedelmet, ingóságot, ingatlant, immateriális jószágot, ajándékot, befektetést, pénzügyi követelést, kötelezettséget, egyéb pozíciókat és érdekeltségeket. Utóbbiaknál azokat is, ahol nincs jövedelem. „Önmagában a vagyonnyilatkozati rendszer nem egy varázspálca – fogalmazott Bíró Ferenc –, de mindenképpen szükséges eszköz a korrupció elleni küzdelemben.”
Hogy volt régen...?
