A hazai nemzeti parkok munkája messze túlmutat a természetmegőrzésen, a védett fajok és az élőhelyek megőrzésén, hiszen számtalan kulturális, épített örökséghez, régészethez és hagyományokhoz kapcsolódó feladatot lát el az állami természetvédelem – idézte a kormany.hu Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkárának szavait.
A Jókai-kertben, a Kadarka Kör által szervezett szüreti rendezvényen Rácz András beszédében emlékeztetett, 1973-ban jött létre Magyarország első nemzeti parkja, azóta pedig további 9 létesült.
Ezek a hazai ökoturizmus legnagyobb letéteményesei, hiszen jelenleg több mint 700 ilyen létesítmény működik, amelyből 350-et – ezek között a Jókai-kertet is – nemzeti park igazgatóságok tartanak fenn, az évi látogatószám pedig meghaladta az 1,6 milliót.
Ezen felül génmegőrzési feladatokat is ellátnak a nemzeti park igazgatóságok, mintegy 14000 őshonos magyar állat – szürke marha, magyar tarka, bivaly, őstulok, cikta, cigája, és racka juh – él Magyarországon.
Ezek segítségével tartják karban a védett gyepeket hazánkban, amely munka nélkül ezek az állatok már kihaltak volna.
A növényi génmegőrzésben is nagy szerepet vállal az állami természetvédelem, ennek része a Jókai-kertben fellelhető, az országban egyedülálló, csaknem 900 szőlőtőkéből álló kadarka gyűjtemény – emelte ki az államtitkár.
Rácz András hozzátette, amikor Jókai Mór megvásárolta a sváb-hegyi szőlőskertet, megfogadta Herman Ottó szavait, azaz hogy értelemből fakadó szeretettel kell közeledni a természethez.
A költő rekultiválta az egykor itt álló elhagyott kőbányát, őshonos gyümölcsfákat telepített, illetve egy kadarka ültetvényt hozott létre teraszos elrendezéssel.
Végrendeletében pedig úgy rendelkezett, hogy ezt a telket olyanokra hagyja, akik megőrzik ezen a helyen az örök madárcsicsergést.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület osztozva a területen, Jókai végakarata szerint kezelik a telket – fűzte hozzá az államtitkár.
kormany.hu
Hogy volt régen...?
