A legszegényebb falvakban felnövekvő gyermekek, állást kereső felnőttek és méltatlan körülmények között élő családok ezreinek életében sikerült érzékelhető változásokat elérni.
A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a 2019-ben indult Felzárkózó települések program négy évét értékelő tanácskozáson Pintér Sándor belügyminiszter a településeken tevékenykedő egyházi szervezetek vezetőivel találkozott. Az eddigi eredményeket összefoglalva a belügyminiszter hangsúlyozta: a kormány arra vállalkozott, hogy a legszegényebb kistelepüléseken is megadja az esélyt a teljes életre. Ennek alapján öt év alatt az ország háromszáz kiválasztott helyszínén indul el a felzárkózás, amit huszonnyolc egyházi és civil szervezet valósít meg – mondta Pintér Sándor, megjegyezve: napjainkban 178 településen működik a program, amely az élet minden területét érinti. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy tavaly már nyolcezer közfoglalkoztatott állt munkába, a helyi gazdaságfejlesztő programokban tízezer helyi lakos vett részt a munkába állásra felkészítő programokban, valamint kétezerrel csökkent a tartósan állást keresők száma.
Beszélt arról is, hogy a romos épületek elbontásával és az évtizedek óta műveletlen porták megtisztításával száz hektárnyi kertben indult újra a termelés. A lakhatási körülmények javítására kétezer szociális bérlakás kialakítása kezdődött meg a programban, az épülő szociális naperőművek pedig tízezer család otthonának biztonságos fűtéséhez járulnak hozzá. Az érintett települések nyolcvanezer háztartásából tizenháromezerben már előre fizetős mérőóra működik, ez kizárja az eladósodást, megelőzi a fogyasztók kikapcsolását. A találkozón Pintér Sándor köszönetet mondott a településeken dolgozó egyházi szervezetek mindennapi erőfeszítéseiért.
A BM közleménye idézi Vecsei Miklós felzárkózásért felelős miniszterelnöki biztost is, aki a tanácskozáson arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy a felzárkózó településeken csaknem kétszer annyi gyermek születik, mint más, hasonló lélekszámú településeken, az édesanyák pedig tíz évvel fiatalabb korukban hozzák világra első gyermeküket. „Húsz éven belül a gyermekek 7-8 százaléka ilyen körülmények közé érkezik, és mindannyiunk óriási felelőssége, hogy valódi esélyt kapjanak” – mondta a miniszterelnöki biztos.
Czibere Károly, a Magyar Református Szeretetszolgálat elnöke a felzárkózó programokban részt vevő egyházak küldetéséről szólva kiemelte, hogy a keresztény szervezetek nem szociális kérdésként tekintenek a programra, a legelesettebb emberek felzárkózását tekintik feladatuknak, beleértve az értékek, jogok, képességek közvetítését is. Czibere Károly úgy látja, a programért felelős Belügyminisztérium eredményeket vár el a megvalósító szervezetektől, és ez azért fontos, mert az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján „az emberek már nem kíváncsiak az ígéretekre, a valós eredmények viszont felébreszthetik a hitet, hogy a nyomor generációkon át tartó átöröklődése igenis megállítható”.
A minisztérium beszámolója szerint Szanyi Gergely, a Baptista Szeretetszolgálat programvezetője a szociális gazdaságról tartott előadásában egy hatvan embert érintő kísérleti programot ismertetett, melynek végén a résztvevők kétharmada jelentkezett állásra, és egyharmada el tudott helyezkedni.
Takács Katalin, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet programvezetője a lakhatási minimum megteremtéseként a házanként legalább egy fűthető szoba kialakítását nevezte meg.
József Imre, a Katolikus Karitász előadója pedig a tizenegy baranyai településen végzett munkájukról szólva a sport közösségépítő hatásairól beszélt. Azt is elmondta, hogy a 18 év alatti fiatalok 68 százaléka rendszeresen részt vesz tanodai programjaikban.
Hogy volt régen...?
