Kevesebb mint kétszáz párt indulhat a június 9-ei európai parlamenti (EP-) választáson. Öt éve több mint 250 bejegyzett párt indulhatott.
Az Európai Parlament magyar tagjainak választásán az a párt indulhat jelölőszervezetként, amely a voksolás kiírásakor jogerősen bejegyzett párt volt. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) az MTI-vel azt közölte, hogy a civil szervezetek nyilvántartásában március 12-én, a választás kitűzésekor 185 jogerősen bejegyzett párt szerepelt.
Az OBH adatai szerint 2023. január 1-je és 2024. február vége között 12 pártot jegyeztek be jogerősen, és 30-at töröltek a nyilvántartásból.
A 2019-es EP-választástól az idei kiírásáig 57 pártot jegyeztek be, és 68-at töröltek a nyilvántartásból. Öt évvel ezelőtt az EP-választáson 264 párt indulhatott.
Az 1990-es évek első felében alakult pártok többsége azóta megszűnt, de az OBH nyilvántartása szerint közülük néhány még ma is működik. A parlamenti pártok közül az MSZP-t 1989 novemberében, a KDNP-t 1989 decemberében, a Fideszt 1990 februárjában vették nyilvántartásba a bíróságon.
A Magyar Környezetvédők Pártja és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1989-ben alakult meg, a Magyar Munkáspárt pedig 1990-ben. A rendszerváltás idején, 1989-ben alapított FKGP és MDF (mai nevén Jólét és Szabadság Demokrata Közösség) jelenleg felszámolás alatt áll. Az 1993-ban bejegyzett MIÉP megszűnt; a nyilvántartás szerint ugyan jelenleg is van ilyen néven bejegyzett párt, de azt 2021 nyarán alapították.
Hogy volt régen...?
