Einstand! – állítja az ellenzék. A főpolgármester csak irányítani akarja a fővárosi földdarabot – hangoztatja a koalíció. Az igazi kérdés közben az: megkezdődik-e a kétfokozatú önkormányzati rendszer felszámolása a fővárosban? – teszi fel a kérdést az hvg.hu.
„A Margitsziget olyan Budapestnek, mint New Yorknak a Central Park.” Az a különleges kapcsolat, amely a fővárosiakat legkedvesebb Duna-szigetükhöz fűzi (s amire a neves bedekkerszerző, Török András is utal), érthetővé teszi, miért ütött szíven sokakat a kormány nemrég beterjesztett, s már javában tárgyalt törvénytervezete Budapest belső határainak módosításáról. A 16 oldalas javaslatot több szakértő úgy értelmezi, hogy a kabinet fel akarja parcelláztatni az 1908-ban közösségi célra megvásárolt pihenőövezetet. Angyalföld–Újlipótváros szocialista polgármestere szerint – pillanatnyilag még ő felelős az 1 négyzetkilométeres földdarab igazgatásáért – felmerül a kérdés: „A parcellázást követően privatizálják a Margitszigetet?” A főváros XIII. kerületét irányító Tóth József felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormányzati előterjesztés parlamenti tárgyalásától tüntetően távol maradtak – egy kivételével – Budapest fideszes kerületi polgármesterei, pedig ma még nem kevesebb, mint 15-en tagjai a T. Háznak.
A múlt század elején József főherceg családjától 11 millió koronáért nyilvános park céljára parlamenti döntéssel megvett sziget először a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, majd 1948-ban az állam tulajdonába került. A kezelői jogok az utóbbi hat évtizedben, mint köztudott, a XIII. kerületet illették. A szigeten jelenleg nyolc, önálló helyrajzi számmal rendelkező földdarab található – változó tulajdonosi konstellációban. Az ingatlanok nagyobb része állami, illetve fővárosi tulajdonban van, de résztulajdonos a katolikus egyház Esztergom–Budapest Főegyházmegyéje is. Közelebbről az utóbbié a Szent Mihály-kápolnának helyet adó ingatlan, amelynek távolabbi (már nem egyházi) darabján egyszersmind a Danubius szállodája, a Grand Hotel áll. Az évek óta készülő helyi szabályozási terv eddigi szakmai vitái alapján tudható, hogy a közeljövőben a szigeten öt új építési telek kialakítására lehet számítani. Ez utóbbi ingatlanokon, amelyeket várhatóan a teniszstadion, a Palatinus strand, a Nemzeti Sportuszoda, az atlétikai centrum és a Danubius hotelek jelenlegi földrészletein belül jelölnek majd ki, új funkciójú felépítményeket azonban nem lehet létesíteni. Az új parcellák kialakítása a baloldali többségű angyalföldi önkormányzat vezetői szerint megnyithatja viszont az utat a privatizáció előtt.
Arra a kérdésre, előfordultak-e viták a fővárosi és a XIII. kerületi városvezetés között a sziget fejlesztése során, Arató György kerületi főépítész habozás nélkül igennel válaszolt, hozzátéve: a különféle beruházásokat nem ők szokták blokkolni. Példaként a Széchy Tamás Uszoda építését említi, melynek a főváros sokáig „keresztbe feküdt”, de az ellenzőket az úszószövetségnek és a kerületnek végül sikerült jobb belátásra bírnia – mindez azonban még 2006-ban történt. A kerületnek legutóbb a Margitszigeti Szabadtéri Színpad felújításának engedélyezéséért kellett küzdenie egy megnevezni nem kívánt állami intézménnyel. A városfejlesztési kérdésekben nem éppen konzervatív felfogásáról ismert XIII. kerület a jövőt illetően egyébként támogatja egy, a Dráva utcából a szigetre vezető gyalogoshíd megépítésének ötletét, ami nemrég be is került az említett szabályozási tervbe.
A Margitszigetet a fővárosi önkormányzat közvetlen irányítása alá helyezni kívánó törvénytervezet indokként idegenforgalmi megfontolásokra hivatkozik. Így garantálható – áll az előterjesztésben –, hogy a terület fejlesztése „illeszkedjen a Budapestet érintő nagyszabású koncepcióba”. Angyalföld vezetése prózaibb megfontolásokat sejt a háttérben: a főváros szerinte rá akarja tenni a kezét a szigeten működő vállalkozások által fizetett, s eddig a kerületet illető évi 130 millió forint adóra. A kabinetet és a fővárost nyilván motiválja az is, hogy a majdani beruházások politikai hozadékát ne egyetlenegy helyi önkormányzat, s különösen ne Budapest jelenlegi egyetlen ellenzéki többségű képviselő-testülete söpörje be.
Az MSZP szerint a földdarab „annektálása” újabb lépés a jogállamiságból kivezető úton. A területet – állítják – csak törvénysértő módon tudja megszerezni a koalíció. Tóth polgármester példátlannak nevezi, hogy egy precedensértékű döntést úgy próbálnak elfogadtatni, hogy a hozzá kapcsolódó új játékszabályokat (melyek szerint az érintett lakosság véleményét ki kell kérni) már a legelső alkalommal figyelmen kívül hagyja a kabinet.
A törvényjavaslat azonban nemcsak egy ellenzéki kerület ellen irányul, hanem hosszabb távon esetleg a kétfokozatú fővárosi önkormányzati rendszer lebontásának a kezdetét jelentheti. A szocialisták nem véletlenül hangoztatják: a Margitsziget után a budai Vár, az Andrássy út, vagy akár a Kossuth tér is következhet. Bármelyikre bármikor ráfogható ugyanis, hogy országos jelentőségű, kiemelt idegenforgalmi terület. A végső cél – az angyalföldi polgármester feltételezése szerint – a fővárosi kerületek megszüntetése lehet, hiszen a bizottsági vitán elhangzott: nem feltétlenül kell örökké kerületekre tagozódnia a fővárosnak. Senki sem cáfolta továbbá Tóth Józsefnek azt az észrevételét, hogy a mostani törvénytervezet eredetileg a Városliget területét is fővárosi irányítás alá óhajtotta vonni, ám ezt Zugló kormánypárti polgármesterének az utolsó pillanatban sikerült egyelőre megakadályoznia.
Hogy volt régen...?
