Kevesebb uzsoraügy került a rendőrség elé tavaly, mint az azt megelőző évben, emellett a káros társadalmi-bűnügyi jelenség visszaszorulására lehet következtetni az idei adatokból is. A bűnüldözési tapasztalatok szerint az elkövetők felelősségére vonását leginkább a sikeres házkutatás alapozhatja meg - írja a Magyar Nemzet.
Tavaly a korábbinál kevesebb uzsoraügy részleteit tekintette át a hatóság. A konkrét értékekről szólva az Országos Rendőr-főkapitányság kérdésünkre azt közölte: két évvel ezelőtt, vagyis 2012-ben kereken ötszáz ügyben vizsgálódtak a nyomozók, s az esetek 72 százalékában, tehát 360 eljárásban javasoltak vádemelést. Ehhez képest 2013-ban, nyárig 422 ügyet zártak le, az ügyészséghez több mint 310 esetet továbbítottak. Az új büntető törvénykönyv hatálybalépése után, az őszi időszakban – immár az új szabályok alapján – további nyolc eljárás fejeződött be. A tavalyi mérséklődés ezek szerint meghaladja a tíz százalékot.
A rendőrségi statisztikából kiderül az is: a bűnüldözésnek az ország keleti megyéiben ad sok munkát az uzsorázás. Az elmúlt évben Borsodban száznál is több eljárást zártak le, vádemelésre 86 esetben került sor. Szabolcsban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében nyolcvan körül mozgott a befejezett vizsgálatok száma, az ügyészséghez itt hatvan-hatvan aktát továbbítottak. Hajdú-Biharban 62 esetet, Nógrádban 24-et regisztráltak. Eközben például Veszprémben kettő, Tolnában és Komárom-Esztergom megyében egy-egy eljárás végére tett pontot a nyomozó hatóság, Győr-Moson-Sopronban és Vas megyében pedig nem kellett uzsoraüggyel foglalkozniuk a rendőröknek.
Az ORFK ezeken túl az idei esztendő bűnügyi krónikáinak legfontosabb számairól is tájékoztatást adott. Ezek szerint 2014 első felében 72 esetben rendeltek el nyomozást uzsorázás kapcsán, ehhez képest a tavalyi első fél év pontosan száz ügyet hozott. Az utóbbi idők bűnüldözési, szociológiai tapasztalatai alapján rendszerint azok a személyek fordulnak az uzsorásokhoz, akiknek csekély az esélyük rá, hogy legális keretek közt, a bankrendszertől jussanak kölcsönhöz. A túlnyomórészt segélyből élő érintetteknek általában nincs vagyonuk, legfeljebb csak az a szerény értékű ingatlan van a nevükön, amelyben laknak, emellett többnyire alkalmi munkákat vállalnak. Pénzügyi nehézség esetén – az ország szerencsésebb helyein – az emberek elsőként a családjuktól kérnek támogatást, ám a társadalom legalsó rétegeinél a hozzátartozók anyagi helyzete is igen rossz.
Hogy volt régen...?
