Január elsejétől a bankfiókok pénztárában nem, kizárólag bankkártyával és automatából (ATM) lehet díjmentesen készpénzt felvenni. Bár a változás elvileg előre ismert volt, a vidéki kistelepüléseken élők számára kellemetlen meglepetést okozhat a rendkívüli kiadásokkal járó „pénzügyi rezsicsökkentés” – írja a Népszabadság.
Egy még 2013 novemberében elfogadott törvénymódosítás szerint a bankfiókból való ingyenes készpénzfelvételre eddig is csak azok voltak jogosultak, akik 2013. november 22. előtt nem rendelkeztek bankkártyával, és nekik is csak addig, amíg számlájukhoz plasztikot nem igényeltek, illetve legkésőbb 2014 végéig.
Mint ismert: a díjmentes pénzfelvételre tavaly február óta van lehetőségük a lakossági ügyfeleknek, havi két alkalom, összesen 150 ezer forint után a pénzintézetek semmilyen díjat vagy költséget nem számíthatnak fel. Pénzt bármelyik hazai ATM-ből fel lehet így venni, míg akinek nem volt kártyája, az eddig is csak a saját pénzintézete fiókját vehette igénybe. Arról nincsenek pontos adatok, hogy a változás mennyi ügyfelet érint, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzforgalmi statisztikája alapján azonban nem kevesen lehetnek, akik vagy módosítanak eddigi gyakorlatukon, vagy mostantól fizetniük kell azért, hogy hozzájussanak nyugdíjukhoz, keresetükhöz.
Az MNB adatai szerint a hazai pénzforgalmi szolgáltatók 2014. szeptember végén 9,4 millió lakossági számlát vezettek, míg bankkártyából 8,4 millió volt az ügyfeleknél. Ezek szerint legalább egymillió számlához nem tartozott kártya, ám mivel egy számlához gyakran egynél több plasztikot is igényelnek, így a valóságban az arány ennél rosszabb. Sőt a plasztikok egy jelentős része hitel- és úgynevezett virtuális kártya (ezt kizárólag internetes vásárlásokhoz lehet használni), amelyekre nem vonatkoznak a díjmentes készpénzfelvétel szabályai. Előbbiből 1,3 milliót, utóbbiból 0,6 milliót tart nyilván az MNB.
Sok esetben azonban az sem jelent majd megoldást, ha azok az ügyfelek is bankkártyát igényelnek számlájukhoz, akinek eddig nem volt. Számtalan kisebb településen, faluban egyszerűen nincs bankjegykiadó automata, sokszor még ott sem üzemeltetnek ATM-et, ahol amúgy legalább egy takarékszövetkezeti vagy postafiók működik.
Az MNB adatai szerint a közel 3200 magyarországi településre szeptember végén 4881 automata jutott, amelyből valamivel több mint ezer a 19 megyeszékhelyen üzemelt, és legalább ennyi működhet csak Budapesten. (A fővárosra külön adatot nem közöl a jegybank, lapunk összesítése szerint azonban a tíz legnagyobb bank mintegy 900 automatát tart fenn Budapesten, és akkor még nem szóltunk a több mint tíz tucat kisbank és takarékszövetkezet fővárosi egységeiről, valamint a néhány „márkafüggetlen” ATM-ről.)
Ez azt jelenti, hogy ha minden további településen csak egy-egy ATM üzemelne (ami nincs így), akkor is több mint háromszáz településre nem jut egyetlen bankjegykiadó sem. Márpedig a pénztári készpénzfelvétel nem olcsó mulatság. A még 2013-ban bevezetett tranzakciós illeték ilyen esetekben 0,6 százalékos terhet jelent, amely önmagában 900 forintos elvonást jelent, ha a havi 150 ezer forintot pénztárban vesszük fel.
Erre jönnek még a pénzintézetek által felszámított egyéb költségek, amelyek egyébként is magasabbak, mint ha bankkártyával fizetünk vagy automatából veszünk fel pénzt. A legnagyobb lakossági bank, az OTP legelterjedtebb számlacsomagjánál például pénztári készpénzfelvétel esetében az összeg 1,2 százalékát, de minimum 792 forintot kér el a bank. Ez az említett 150 ezer forinttal számolva már 1800 forintos kiadást jelent.
Hogy volt régen...?
