Magyarországhoz hasonlóan a visegrádi együttműködés többi államaiban is fontos szerepet játszanak az uniós pénzek. Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban is versenyt futnak az idővel, hogy minél több támogatást lehívhassanak a brüsszeli kasszából, s egyúttal készülnek a 2014-ben induló következő uniós költségvetési ciklusra – írja a Magyar Hírlap.
A cseheknél az egyik legfontosabb uniós pénzekből finanszírozott program a versenyképesség erősítését szolgálja, többek között a vállalkozások és az innovációs tevékenység támogatásán keresztül. Petr Očko, a cseh Ipari és Kereskedelmi Minisztérium illetékes igazgatója a MAG – Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. nemzetközi konferenciáján elmondta, hogy erre 2007 és 2013 között 3,67 milliárd eurót költenek. Ez a legnagyobb program, amely az országban segíti a kis- és közepes vállalkozásokat. Eddig összesen hétezer különböző projektet támogattak. Petr Očko szerint az uniós pénzeknek köszönhetően „nanotechnológiai szuperhatalommá” vált az országuk. A kifizetések évről évre emelkednek, de a gyorsításhoz ott is javítani kell a folyamatok átláthatóságát, hatékonyságát. Az idő a cseheket is sürgeti, ha nagy lesz a csúszás, akkor veszíthetnek a támogatásokból. Csehországban ráadásul nem volt problémamentes az uniós finanszírozású programok bonyolítása, le kellett állítani a pénzek lehívását, hogy megszüntessék a nemzeti ellenőrzési rendszer hiányosságait.
Az igazgató jelezte, a minisztérium már meghatározta azokat a prioritásokat is, amelyeket 2014-től szeretnének közösségi pénzekből támogatni, például a tudásalapú gazdaság fejlesztése, az innováció erősítése, valamint a kis- és közepes vállalkozások nemzetközi piachoz juttatása. Hamarosan elkészül a teljes programtervezet, amelyet jövő év márciusában nyújtanak be az Európai Bizottságnak.
Szlovákia ebben a ciklusban mintegy egymilliárd eurót fordíthat közösségi pénzekből a versenyképesség javítására. Ezt az összeget átcsoportosításokkal tovább emelik. Boris Huslica, a szlovák gazdasági minisztérium illetékes igazgatója kiemelte, hogy az elsődleges cél a munkanélküliség csökkentése, ezen a téren ugyanis nemzetközi összehasonlításban is rosszul állnak. A foglalkoztatás bővítését többek között az idegenforgalom területén kívánják segíteni, de erősítik az innovációt és a szolgáltatási szektort is, valamint a megújuló energiaforrások elterjedését. A kis- és középvállalkozásokat is segítik, és főként a fiatalok munkához jutását támogatják.
Az elérhető pénzekből a köz- és a versenyszféra is fejleszthet. Szlovákia eddig a teljes uniós keret 38 százalékát hívta le, ami megfelel az uniós átlagnak.
Boris Huslica jelezte, náluk sem megy minden egyszerűen, jelentős viták kísérték a közbeszerzési és végrehajtási folyamatot, amely rendkívül bonyolult, és lassítja a pénzek felhasználását. Az új jogszabály jövő év közepére születhet meg. Az ország jelentős késésben van az úgynevezett Jeremie programmal, amely visszatérítendő támogatásokat ad a vállalkozásoknak. Ez várhatóan a jövő hónapban indul be.
A szlovákok szintén készülnek a 2014-ben induló költségvetési időszakra, főként a kis- és közepes cégeket, a kutatás-fejlesztést, valamint az energetikai projekteket kívánják támogatni.
A visegrádi államok közül Lengyelország fordíthat a legtöbbet, több mint tízmilliárd eurót a versenyképesség javítására. Marcin Łata, a Regionális Fejlődés Minisztériumhoz tartozó Versenyképesség és innovációs program igazgatója elmondta, hogy a keretnek eddig a 34 százalékát fizették ki a kedvezményezetteknek. A szakértő jelezte, a beruházások hatása később lesz érezhető, becslések szerint 36 ezer új munkahely jöhet majd létre. A jövőben az innovációs tevékenységek támogatása mellett nagyobb hangsúlyt helyezne az ország a regionális programokra. Olyan területeket zárkóztatnának fel, ahol jelenleg gyenge a piac működése. Kiemelt szerepet kapnak a kis- és közepes cégek, de Marcin Łata szerint nem lehet megfeledkezni a nagyvállalatokról sem.
Kevés támogatást hívott le Románia
Célul tűzte ki Románia, hogy az uniós pénzek 15 százalékát lehívja az év végéig, miközben eddig csak tíz százalékát használta fel, és több ágazati operatív programot felfüggesztettek különböző rendellenességek miatt. A közbeszerzési szabálytalanságok miatt az Európai Bizottság júniusban befagyasztotta a szállítási, a régiófejlesztési, a gazdasági versenyképességet növelő és a környezetvédelmi program finanszírozását. A humán erőforrás fejlesztésére szánt keretnél pedig 25 százalékkal kevesebb pénz kifizetését helyezte kilátásba Brüsszel.
(MTI)
Hogy volt régen...?
