Városaink egyre több hőt termelnek. Az épületek, a légkondicionáló berendezések, a közlekedés, az ipari tevékenység mind-mind hőtermeléssel jár. A sűrűn lakott térségek annyira megemelik az adott hely hőmérsékletét, ami felborítja a környezeti egyensúlyt, és az ott élők egészségére is hatással lehet. Eljött az idő, hogy környezetbarát, hosszú távon fenntartható településeket alakítsunk ki. Ezt célozza az Urban Fluxes , azaz a Városi Áramlások, nevű projekt.
Már régóta adósa az ember a természetnek, az utolsó pillanatokban küzdünk a klímaváltozással.
Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re a világ népességének 70 százaléka városokban fog élni. Vagyis a mainál sokkal fontosabbá válik a környezetbarát urbanisztika.
„Az Urban Fluxes projekt nagyon fontos, mert a műholdas távérzékelés adatainak köszönhetően már képesek vagyunk energetikai kalkulációkra. Egyértelműen látszik az adatokból, hogy hol mekkora a települések hőleadása, sőt még az is egyértelműsíthető, hogy milyen tevékenység okozza az anomáliát.” ‒ magyarázta Nektariosz Kriszulakisz, fizikus.
A déli görög sziget, Kréta fővárosában felszíni meteorológiai mérőállomások segítik a monitorozást. Irakliónban több érzékelőpont is üzemel. Sztavrosz Sztagakisz, biológus az Euronews-nak arról számolt be, hogy a mérőállomásokon rögzített adatok az interneten keresztül érkeznek a központba, így valós idejű képet alkothatnak a kutatók a város hőtermeléséről. A felszínen mért értékeket összevetjik a műholdas megfigyelés adataival, így teljes képet kaphatnak.
A távérzékelésben történő adatszerzést a projekt elején az igazán kiterjedt és zsúfolt metropoliszok egyikében, Londonban is tesztelték, továbbá a fenntartható fűtésrendszeréről híres svájci Baselben. A hagyományos meteorológiai állomások adatai továbbra is értékesek: mérik a szél erősségét, irányát, a hőmérsékletet és a páratartalmat.
Az Urban Fluxes projekt igyekszik a városok energiahatékonysági problémáit a részletek szintjén vizsgálni, hogy kiderüljön, mik azok a tényezők, amik miatt nagyobb hőt adnak le a települések, mint a lehetséges minimum.
„A távérzékelési adatokhoz a Kopernikusz-program segítségével jutunk. A műholdak megfigyelései pontosan mutatják a földfelszín pontjainak hőmérsékletét. A Sentinel-2 és Sentinel-3 műholdak segítségével egy nap több érzékelés is lehetséges.” ‒ fejtette ki Zina Mitraka, a program matematikusa.
A városok melegedése sokkal gyorsabban zajlik, mint a globális felmelegedés. Az egyes ember józan ítélőképességén és erkölcsén múlik, hogy mennyire pazarló egy város.
Nektariosz Tavernakisz, a projekt molekuláris biológia professzora úgy fogalmazott: „a kutatás jobb lehetőséget ad számunkra, hogy a városi hőtermelés jelentette kihívással hatékonyan küzdjünk meg. A dél-európai és mediterrán városokat a légkondicionálás miatt ez különösen érinti.”
A hőtermelés okának és forrásainak analizálása minden városban hasonlóan történhet. A projekt eredménye, hogy a városokon belül térben és időben is kirajzolódnak az anomáliák, egyértelműen megmutatva, hogy milyen változtatásokra van szükség. Ilyen lehet a bioklimatikus rekonstrukció, azaz zöld felületekkel helyreállítani az egyensúlyt.” ‒ mondta el Nektariosz Kriszulakisz, fizikus.
A tanulmányok önmagukban keveset érnek, a városi közösségeknek és helyhatóságoknak nagy szerepe van abban, hogy a felmelegedéssel megbirkózzanak a települések.
(OrientPress)
Hogy volt régen...?
