Akár már a következő hetekben megalakulhatnak az első nyugdíjas-szövetkezetek, a lehetőségnek teret nyitó szabályozást jóvá hagyta a törvényhozás.
Több ágazatban már ugrásra készen várják az új szövetkezetek megalakulását a munkaadók, a kisebb településeken akár a helyi bolt megmaradása is függhet attól, hogy visszatérnek-e a kasszákba, a pultok mögé a korábban nyugdíjba vonult alkalmazottak. Az oktatás és az egészségügy szintén profitálhat a lehetőségből – írja a Magyar Idők.
Elfogadta az Országgyűlés a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek létrehozásáról szóló javaslatot. Ennek köszönhetően az idősek – amennyiben szeretnének – rugalmas munkaidőben, alacsony közteher mellett dolgozhatnak. – Az első szövetkezetek megalakulására nem kell sokat várni, mivel a nagyobb diákfoglalkoztatók vezetői már felkészültek rá, hogy segítsék mind szakmai oldalról, mind munkaadói oldalról ezek létrejöttét – mondta a Magyar Időknek Fiák István, a legnagyobb diákszövetkezeteket tömörítő érdekképviselet, a Diákész vezetője. Kiemelte: konzorciumi formában működhetnek együtt a diák- és nyugdíjas-szövetkezetek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a munkaadó már nemcsak diákokat, hanem időseket is kérhet az adott munkakör betöltésére, attól függően, hogy milyen igények merülnek fel.
A nyugdíjasok szaktudásuk, tapasztalatuk révén sok munkakörben akár a fiatalok betanítását is vállalhatják, ráadásul több foglalkoztató jelezte, hogy a rugalmasabb foglalkoztatási forma segítségével szívesen visszavenné korábbi alkalmazottját. Fiák István a munkaadók körében végzett felmérés alapján arról beszélt: ma már nincs olyan ágazat, ahol ne fogadnák szívesen a dolgozni vágyó nyugdíjaskorúakat. Kiemelten igaz ez a kereskedelemben, és különösen a kisebb településeken, ahol komoly gondot jelent a bolti eladók utánpótlása, ráadásul a kis lélekszámú helységekben diákmunkások sincsenek. A Diákész vezetője megjegyezte: akár az állam is szerepet vállalhat a nyugdíjas-szövetkezetek kialakításához szükséges mentorálásban, vagy akár a megalakuláshoz szükséges, egyébként alacsony költségek fedezésében. Fiák István hozzátette: az állami szférában is nagy lehetőséget teremt a szövetkezeti modell, akár az egészségügyben, akár az oktatásban sok jól képzett nyugdíjas szakember is szívesen munkába állna.
Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-Coop Szövetség elnöke lapunk kérdésére felidézte, a kistelepüléseken komoly gondot jelent a kereskedelmi dolgozók hiánya, ráadásul a falvakban általában egyetlen bolt működik, és ha az bezár, mert nincs alkalmazott, sokszor csak a szomszéd településen tudnak bevásárolni az emberek. A szakember kiemelte: először meg kell ismerni a jogszabály pontos szövegét, ezt követően lehet hozzálátni a szövetkezetek létrehozásához, ami várhatóan regionális szinten valósulna meg. – Az érdekképviseletnek nincs konkrét felmérése arról, pontosan mennyi nyugdíjas ülne vissza a kasszához, ugyanakkor már most is sok idős dolgozik a kereskedelemben – tette hozzá Zs. Szőke.
A nyugdíjas-szövetkezetek célja, hogy – a diákmunkásokhoz hasonlóan – az idősek is dolgozhassanak rugalmas időbeosztásban, akár heti két napon, 4 órás munkarendben. Ez kedvező a nyugdíjasoknak, mert csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetniük, miközben természetesen a nyugdíjukról sem kell lemondaniuk, ráadásul sokukat korábbi munkaadója is visszavárja. Hagyományos foglalkoztatásban a nyugdíjasok után is meg kell fizetni a teljes állású munkavállalók után kötelező közterheket, így a szövetkezeti modell munkaadói oldalról is kedvező.
A foglalkoztatók emellett sok helyen csillapítani tudják a szakemberhiányt, emellett tapasztalt munkatársakat tudnak alkalmazni. A nyugdíjas-szövetkezetek létrehozásához legalább tíz tag szükséges. A szervezeteknek – legfeljebb tagságuk tíz százalékában – nem nyugdíjasok is tagjai lehetnek, rájuk azonban más közteherviselési szabályok vonatkoznak. A munkaadókkal a szövetkezet köthet szerződést bizonyos időterjedelmű munka elvégzésére, és a szövetkezet dönthet arról is, mely tagjaival, milyen elosztásban teljesíti a vállaltakat.
Hogy volt régen...?
