Alapjaiban alakítja át a munka világát a vasárnap életbe lépett új Munka törvénykönyve, amely a korábbiaknál jóval rugalmasabb feltételeket teremt a munkaszerződés megkötéséhez. A kormány és a munkaadók szerint ez kedvez a foglalkoztatásnak, a szakszervezetek a kiszolgáltatottságtól félnek. Egy biztos: változó feltételekre és új típusú szerződésekre kell felkészülni – írja a Világgazdaság.
Az egyik legfontosabb változás, amely mindenkit személy szerint érinthet, hogy a munkaszerződés, így a munkafeltételek, a munkaidő vagy a bérezés, és általában a munka minden körülménye ezentúl előre lefektetett, univerzálisnak tekinthető törvényi előírások helyett jobbára egyéni alkuk során dől majd el. A munkaadói szervezetek és a nagyobb foglalkoztatók képviselői az elmúlt egy évben megnyilatkozásaikban rendszeresen üdvözölték ezt az elemet.
A törvény megalkotója, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hasonlóan érvel. Szerintük az egyéni alkuk lehetősége csökkenti a túlszabályozottságot, és nagyobb szerződéses szabadságot biztosít a munkaerőpiac szereplőinek. Ennek – hangzik az érvelés – számos egyéb praktikus eredménye mellett az egyik előnye az lesz a vállalkozók számára, hogy mérsékli az adminisztrációs terheket, vagyis egy-egy nagyobb cégnél nem kell majd nagyra duzzadt osztályokat fenntartani a munkaügyek bonyolítására. Mindez és a rugalmasság lehetősége a törvényben foglaltak indoklása szerint a munkaerő-piaci flexibilitást, így végső soron a foglalkoztatás bővülését szolgálja – vallja az NGM.
A legfőbb érv az egyéni szerződéses szabadság kiterjesztése mellett az, hogy így esély nyílik életszerűbb, a helyi adottságokhoz, speciális munkahelyekhez vagy elvárásokhoz igazodó megállapodások kialakítására. A munkavállalói érdekvédelem képviselői, így a legtöbb szakszervezet szerint azonban ezzel a változással a munkavállalók járnak rosszul. Eszerint a dolgozók alkupozíciója alapvetően rosszabb, mint a munkaadóké, így az egyeztetés alacsonyabb szintre sorolása véleményük szerint rontani fogja az alkalmazottak helyzetét. Vagyis akit eddig védett a munkajog a főnökétől, azt ezentúl már nem védi – állítják.
A bírálok szerint erre már csak azért is szükség lenne, mert jövő héttől egyszerűbb lesz felbontani a munkaszerződést is, vagyis könnyebben és olcsóbban kirúgható a dolgozó. A munkavállalótól megválni kívánó cégnek nem szükséges indokolnia lépését az azonnali hatályú felmondás esetén próbaidő alatt vagy határozott idejű munkaviszony esetén, ami elég nagy változásnak számít, már csak azért is, mert ilyen esetben gyakorlatilag értelmetlen lenne munkaügyi pert indítani. Ha a sértett dolgozó mégis a bíróságon keres vigaszt, akkor sem járhat olyan jól, mint eddig. Ha a bíróság neki ad igazat, a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén a munkáltató köteles megtéríteni az általa okozott kárt, de a kártérítés erősen limitálva van: nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét.
A rugalmasság jegyében az új Munka törvénykönyve eddig a magyar munkajogban ismeretlen, atipikus foglalkoztatási formákat is létrehoz, mondván, ezek hiánya nem lehet akadálya a munkahelyteremtésnek. Az egyik ilyen a munkavégzés behívás alapján, ami több más szektor mellett valószínűleg a turizmusban és a vendéglátásban terjedhet majd el. Ez a részmunkaidős foglalkoztatásnak felel meg, és legfeljebb napi 6 órányi munkavégzést tesz lehetővé. Ebben az esetben a munkára behívást legalább 3 nappal a tényleges munkakezdés előtt kell közölnie a munkáltatónak. Könnyen elképzelhető, hogy ez nagy segítség lehet egy étteremben, ahol hétvégente esküvőket rendeznek, és például kétszer annyi pincérre van szükség, mint máskor.
Egy másik új atipikus forma esetében a részmunkaidő megosztható. Megosztott munkakör, amikor ugyanazon munkakörre két vagy három dolgozót is felvesznek (és például páros héten egyik, páratlan héten másik dolgozik). Létrejön a fordítottja is: a több munkáltató által létesített munkaviszony, amikor egy munkakörben, de több munkáltatónál áll alkalmazásban a dolgozó.
Változik a díjazás is: a délutáni műszak a múlté, csak a 18 óra után végzett munkáért jár 30 százalékos bérpótlék, az is csak akkor, ha a dolgozó legalább egy órát munkával töltött ebben az időszakban.
Hogy volt régen...?
