Hét napot a munkáltató a munkavállaló által megjelölt időpontban köteles kiadni, de ez nem abszolút érvényű szabály, ha a munkaadó indokolni tudja a szabadság kiadásának megtagadását – mondta dr. Pál Lajos ügyvéd a Complex Kiadó Rodin Felnőttképzési Üzletágának rendezvényén. Az új Mt. alaposan átírja a munkaidővel kapcsolatos szabályozást, s akár az is előfordulhat, hogy többen dolgozunk karácsony első napjának hajnalán jövőre, mint idén – írja az ado.hu.
Az új munka törvénykönyve – jövő év január elsejétől hatályosan - kimondja, hogy a munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie – olvasható a jogszabályban. Ez a szabály nem abszolút érvényű – fejtette ki jogi álláspontját dr. Pál Lajos ügyvéd a Complex Kiadó Rodin Felnőttképzési Üzletágának rendezvényén.
A munkáltató ugyanis visszarendelheti a szabadságáról a munkavállalót „kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén” – utalt a jogszabályi részre előadásában az ügyvéd. A munkajogász álláspontja szerint azokkal az indokokkal megtagadható az ominózus 7 nap kiadása, amelyekkel a szabadságról visszarendelés alátámasztható, hiszen annak nincs sok értelme, hogy a munkáltató kiadja a szabadságot, majd azonmód vissza is rendeli a munkavállalót.
A szabadsággal kapcsolatban arra az érdekes és gyakorlati hatásokkal járó, július elsejétől hatályos jogszabályi változásra hívta föl a jogász a figyelmet, hogy az Mt. immár meghatározza a gyermek fogalmát. Így akadnak olyan munkavállalók, akiknél július elsejétől újra kellett számolni a szabadságnapjaikat, mivel már nem jogosultak a gyermekért járó plusz szabadságnapokra. A törvény ugyanis július elsejétől kimondja, hogy a gyermek „a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek” [Mt. 294. § (1) bekezdés c) pont].
Az igazán komoly változások a szabadság szabályozásában persze nem idén július elsejétől, hanem jövő év január elsejétől hatályosak. Az új Mt. az alap- és pótszabadságok rendszerét hozta létre, az alapszabadság 20 nap, és különböző jogcímeken járnak pótszabadságok: életkor, gyermekek után, apának gyermek születése esetén, fiatal munkavállalónál (18 éves korig), egészségkárosodott munkavállalónál, illetve a föld alatt dolgozó munkavállalónál.
Talán kevésbé ismert, így az ügyvéd előadásában is részletesebben kitért arra, hogy az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár majd, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Pál Lajos kifejezte azt az aggodalmát, hogy végül nem fog megszületni az a rendelet, amely a munkaadót ezért anyagilag kárpótolja.
A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár majd, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti, a föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak pedig évenként öt munkanap pótszabadság jár – olvasható az új Mt-ben.
Ennél jóval többeket érintő pótszabadságos szabály, hogy a munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő.
Pihenőnapok, pihenőidő
A munkaadó pihenőnapokban vagy heti pihenőidőben számítva adhatja ki a munkavállalóinak a heti pihenőidőt, alapesetben heti két pihenőnap, vagy heti 48 óra pihenőidő jár. Egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál már más a helyzet: hat munkanaponként kell egy pihenőnapot beosztani, kivéve a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalót. Ha a munkavállaló nem tartozik egyik csoportba sem, akkor sem kell kiadni a hetedik napot, ha a munkáltató rendkívüli munkavégzést rendel el – hívta föl a figyelmet Pál Lajos.
Nagy rugalmasságot jelent ez a munkaadónak, a munkaidőkeret a kollektív szerződéssel akár 52 hetessé is nyújtható.
Annak a jogszabályi követelménynek a betartására a munkáltatónak azért ügyelnie kell, hogy havonta egy pihenőnapnak vasárnapra kell esnie - kivéve a kifejezetten hétvégi munkára szerződött részmunkaidős dolgozóknál.
További korlát, hogy a törvény meghatároz néhány csoportot, ahol a munkaadó nem sorjáztathatja ennyire szabadon egymás után a munkanapokat, így a „munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig”, a „gyermekét egyedül nevelő munkavállalónál gyermeke hároméves koráig”, illetve „a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat fennállásakor”, és a fiatal (18 év alatti) munkavállalónál.
Ha a munkáltató a heti pihenőidő kiadását választja, az is meglehetősen nagy szabadságot nyújt neki. Egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál a heti 40 órát kell a heti pihenőidőnek elérnie, ebben kell egy teljes naptári napnak is lennie, s itt is él a megkötés, hogy ennek a naptári napnak egyszer havonta vasárnapra kell esnie. Átlagosan el kell érnie azonban a 48 órát a heti pihenőidőnek.
Általános jellegű jogszabályi korlát, hogy a munkaadónak ügyelni kell az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeire.
Hogy volt régen...?
